Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

A hegyvidéki gazdálkodás talán legtipikusabb építménye a csűr. A paraszti portának dísze a hatalmas méretével, alakjával, eredetileg a cséplés színtere, a széna és a szalma tárolóhelye volt, léte, illetve hiánya hű tükre a gazda vagyoni-társadalmi állapotának. A csűrös építkezés és gazdálkodás északmagyarországi helyzetével, történetével foglalkozott több éven át Selmeczi Kovács Attila. Előtanulmányaiban írt a torkos csűrökről,

1

1" a közös csűrökről,

1" a csűrtípusokról,"

2 majd 1976-ban megjelent monográfiájában a csűrös gazdálkodás és építkezés rendszerét foglalta össze területünkön."

3 A Zempléni-hegyvidék néprajzát bemutató tanulmánykötetben — folytatva ÉszakMagyarország gazdasági építménycinek szisztematikus feldolgozását - egy zempléni falu beltelkének gazdasági épületeit írja le."

4 A hagyományos gabonatárolás föld alatd és föld feletti építményei egyaránt megtalálhatók vidékünkön. Ikvai Nándornak a föld alatti gabonatárolásról írott összefoglalása bőséges észak-magyarországi példákat is hoz,"

3 noha területünkről egy karcsai adatközlésen kívül nem tudunk más résztanulmányt említeni."

6 A föld feletti gabonáskamrák és más tárolók vonatkozásában is csak egy tornaszentandrási adatközlést emelhetek ki."' Füzes Endre kiváló monográfiája az egész magyar nyelvterületen - ezen belül Észak-Magyarországon is - dolgozza fel a gabonatárolás építményeit, beleértve a föld alatd és föld felettieket is."

8 A növénytermesztéshez kapcsolódó építmények közül a szőlőbeli építményekről, a pincékről és borházakról eddig sajnálatosan kevés szó esett. A hires tokaj-hegyaljai borkultúra mellett pedig a megye túlnyomó részén a szőlőművelés-borkészítés a hagyományos paraszti foglalkozások jellegzetes ágazata volt. Bencslk János dél-borsodi adatközlésein" '

1 kívül csak a téma országos összefoglalását több tanulmányában elvégző Vince István munkáit említhetjük.

1

2" Az egri történelmi borvidékhez kapcsolódó dél-bükki borkultúra, a miskolci Avas-hegy, a kisebb körzeteket ellátó észak-borsodi—gömöri-abaúji bortermelő központok borászati építményeinek feldolgozása sajnálatosan nagy tartozásai szaktudományunknak. 111

1 Selmeczi Kovács 1971a.: 435-455. 11

1 Selmeczi Kovács 1972: 137-140. 11

2 Selmeczi Kovács 1975: 509-536. 11

3 Selmeczi Kovács 1976. 11

4 Selmeczi Kovács 1981: 89-104. 11

5 Ikvai 1966: 343-377. 11

6 Nag>' 1973: 99-105. 11

7 Vas 1978-79: 137-147. 11

8 Füzes 1984. 11

9 Bencsik 1973: 92-98. 12

0 Vincze 1958: 83-105. 334