Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

Viszonylag kevésbé kutatottak megyénk állattartó építményei. Ezen a területen Szabadfalvi József Lét munkáját emelném ki. A magyarországi extenzív állattenyésztést bemutató monográfiájában

12

1 részletesen ír a különböző ólakról, szárnyékokról, hodályokról stb. Adataink egy jelentős részét megyénk területéről nyeri.

12

2 Petercsák Tivadar egy hegyközi falu, Filkeháza állattartásához kapcsolódó építményeit mutatja be, nem feledkezve el sem a szerkezeti leírásokról, sem azok funkcionális működéséről.

12

3 Egy sajátos pásztorkunyhótípust ismerhetünk meg a Bodrogközből Bodó Sándor írásából,

12

4 s ugyancsak rövid leírását adja a mezőcsáti istállóknak Kocsis Gyulafa Az észak-magyarországi középhegységi régió állattartásának évszázadokig legtipikusabb területe a juhászat volt. Pa/ádi-Kovács Attila monográfiája ma is egyedülálló módon tárta fel ezt a témát.

12

6 A Heves és Borsod-AbaújZemplén megyék területéről származó adatai alapján kiváló leírásokat találunk a legprimitívebb pásztorépítményektől a kőfalazatú juhakolokig bezáróan. A barkó etnikai csoport néprajzát összegző kismonográfiájában is külön fejezetet szentel a juhászatnak és építményeinek. A középhegységi pásztorkodás és építményei — úgy tűnik — sajátos típust képviselnek a Kárpát-medencében. Számos vonatkozásban kapcsolatokat fedezhetünk fel az alföldi és a magas hegyvidéki területekkel. Ugyanakkor sajátos helyi, csak ezen a területen fellelhető jegyei is vannak. Az állattartással, illetve a népi építkezéssel foglalkozó kutatók számára egyaránt szükséges lenne ezt a régiót, illetve ezt a sajátos típust megvizsgálni, s elhelyezni a Kárpát-medence egésze pásztorkodásának rendszerében. Az Északi-középhegység biztosította természetföldrajzi viszonyok sajátos foglalkozásokat, megélhetési módokat hoztak létre, melyekhez speciális építmények is kapcsolódtak. Igen elterjedt foglalatosság volt a méhészet. Füvessy Anikó Észak-Borsod méhlakásait, Balassa M. Iván pedig a Hegyköz és a Bodrogköz méheseit dolgozta fel.

12

8 A bükki mészégetők kunyhóit Bakó Ferenc írta le.

12

9 Nincs azonban jó feldolgozásunk a favágók, a cserhántók, a halászok, pákászok, faszénégetők és más erdei munkások ideiglenes vagy állandó építményeiről. 12

1 Szabadfalvi 1970a. 12

2 Szabadfalvi 1970b.: 39-81. 123 Petercsák 1971: 105-130; Petercsák 1983: 21-73. 12

4 Bodó 1982: 199-203. 12

5 Kocsis 1971: 105-111. 12

8 Paládi-Kovács 1965. 12

7 Paládi-Kovács 1982: 94-98. 12

8 Füvessy 1972: 527-549; Balassa M. 1971: 83-104; Balassa M. 1973: 113-150. 12

9 Bakó 1968: 67-91. 335