Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN

TORNÁC A tonmcra utaló legkorábbi adatunk 1599-ből származik Buzitárói, ahol is egy L alakú földszintes nemesház hosszanti homlokzata előtt háromnyílásos, pilléres tornác állt." A 17. századból származó források is nemesházaknál írják le a tornácot, főleg fából, esetenként mellvéddel is.™ 1646-ban Tállyán már egy körültornácos „Dézsmáló házról" olvashatunk, s 1676-ban Vámosújfaluban is „körül futó tornác"-a volt Komoróczy Ferenc nemes uram kőházának.1748-ban a Heves megyei Átányon „külső ámbitus" található egy nemesházon,

8" s 1759-ben Tarnabodon is egy nemesházon ismert először a mellvédes tornác. Bakó Ferenc a tarnabodi adatot említve kiemelte, hogy a megye északi részén, a kisnemesi falvakban feltehetően már sokkal hamarabb is állhattak tornácos kúriák.

8

1 A fatornác lényegében a 18. századtól kezdve folyamatosan jelen volt a kisnemesi építkezésben, s kevésbé módos nemesek még akkor is használták, amikor egyrészt módosabb társaik már a reprezentatívabb kő-, téglaoszlopos—pilléres tornácokat építettek, másrészt pedig a fatornác a 19. század közepétől egyre kedveltebb lett a paraszti építkezésben is. Hevesben pl. az első ismert fatomácos parasztházak az 1830-as években jelentek meg.

8

2 A kő-, téglaoszlopos-árkádos vagy pillér-árkádos, mellvédes, a nagy történeti stílusjegyeket magukon viselő nemesi tornácos kúriák a 18. század második felében jelentek meg Észak-Magyarországon, s csak a 19. század első felétől váltak általánossá. Nógrádban a jelzett időszakban épült kúriák mintegy 80%-a szilárd anyagú oszlopos tornáccal épült, míg Hevesben ugyanez a szám 35%-ot tesz ki.

8

3 A 19. század első felében Szabolcsban öszszeírt épületek között tornác vagy ámbitus elnevezéssel legtöbbször nemesek udvarházaira vagy egyéb kiváltságosok épületeire vonatkozóan tudósítanak. A Rétközben pl. a bogdányi nemesházak közül minden ötödik tornácos volt, legtöbbször fából építve.

8

4 Észak-Nyírségben a 19. század elején a hasonló külalakú házaknál „külábas tornácokat" emlegetnek a kisnemeseknél, míg itt a paraszti építészetben csak a századfordulón jelent meg nagyobb számban.

8

5 7

7 H. Takács 1970: 179. 7

8 H. Takács 1970: 172, 184, 189, 221-222, 246. 7

9 A Dézsmálóház „keörniös körnjül folyosója, job részen deszkázott." ... és Komoróczy Ferenc kőházán „körülfutó tornác" van. Lásd: Balogh 1967: 82. 8,

1 Bakó 1978: 115. 8

1 Bakó 1967: 187-188, 1969: 448,1978: 115. 8

2 Bakó 1978: 116. Lásd még: Balassa M. 1981: 79, 190; Barabás-Gilyén 1987: 136. 8

5 Badál 1987: 185-187. 8

4 Páll 1987: 40^41. 8

5 Páll 1988 57; Nyárády 1938: 56-58; Kiss 1961: 599-601, 603. 317