Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A HARMINCÉVES SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN
A HARMINCÉVES SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN Eredmények és feladatok I. EREDMÉNYEK A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az ország második legnagyobb néprajzi múzeumi intézménye. Megalapítására 1967. február l-jén került sor. Ekkor a Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztályaként működött, majd 1972-ben önálló, országos gyűjtőkörű nemzeti múzeummá vált. A múzeumalapítás célja az volt, hogy bemutassa Magyarország falusi parasztságának és mezővárosi kézműves lakosságának népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel és tárgyakkal, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. Múzeumunk munkatársai által kialakított végleges tudományos terv több mint 350 építmény múzeumba telepítését irányozta elő, melyeket kilenc épületcsoportban, tájegységben kívánunk elhelyezni. A csoporton belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, és olyan szakrális, ipari és közösségi építményekkel egészülnek ki, melyek részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit reprezentálják. A hagyományos faluképet a temetőkben összegyűjtött sírjelek, a kálvária, malmok és kiegészítő objektumok teszik gazdagabbá. A tervezett kilenc táji csoport (Felső-Tisza-vidék, Felföldi mezőváros, Észak-Magyarország, Közép-Tisza-vidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Balaton-felvidék, NyugatDunántúl, Kisalföld) elkészülte után összességében hazánk 18-20. századi építészeti hagyományát történeti örökségként őrzik meg. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a skandináv és nyugat-európai szabadtéri múzeumokhoz képest megkésetten valósult meg. Ennek következtében viszont ki tudta kerülni a történetiség, az anyag- és szerkezethűség, az átte28
