Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A HARMINCÉVES SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN

lepítés technikájának korábbi buktatóit, és ki tudta alakítani saját korszerű tudományos koncepcióját. E koncepció sarkalatos pontjai közül legelőször a történeti-néprajzi hitelességet kell kiemelnünk. A kutatások feltárták a magyar nyelvterület lakóháztípusait, azokat a táji variációkat, melyek a 17-18. századtól kezdve öltöttek önálló formát és virágkorukat a 19. században érték el. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum lényegében e korszak és a 20. század fordulója idején domináns falusi, mezővárosi épületállomány legtipikusabb, legjellemzőbb táji változatait gyűjti össze és őrzi meg. A szabadtéri kiállítás tükrözi a táj jellemző településszerkezetét, amelyben az építmények nem elszigetelten épülnek fel, hanem az egykori parasztporták rendszerében, egységbe foglalva és mutatva a parasztüzem összetartozó épületeit, a lakóház mellett a gazdasági épületeket és más kiszolgáló létesítményeket. Valamennyi épületet berendezzük a korának, a lakók foglalkozásának, szociális helyzetének, vallásának, nemzetiségének megfelelő berendezési tárgyakkal, munkaeszközökkel, textíliákkal, az ünnepek és a mindennapok tárgyi kellékeivel. Ilyenformán múzeumunk nemcsak épületgyűjtemény, hanem az épület a berendezésével, a szemléltetett foglalatosságokkal, szokásokkal (kenyérsütés, mosás, étkezés, ravatal, halottsiratás stb.), valamint a portához, illetve a tájhoz kapcsolódó háziipari, kézműipari és kommunális építményekkel együtt voltaképpen olyan múzeumot alkot, ahol az egykori falusi, mezővárosi életmód egészét tudjuk szemléltetni meghatározott időmetszetben. A hitelességhez szorosan hozzátartozik az anyag és a szerkezetek hitelessége. A kiválasztott objektumok általában nem a megtalálás állapotában kerülnek múzeumba, hanem vissza kell kapniuk azt az anyagot, formát és szerkezetet, amelyet viseltek a reprezentálni kívánt időmetszetben. Ezért le kell fejteni róluk a változtatásokat, toldásokat, hozzáépítéseket és vissza kell állítani korábbi formájukat. A hitelesség sarkalatos része az anyag, a szerkezet, a méreteV és a forma, valamint az épület mikrokörnyezetének hitelessége. Múzeumunk arra törekszik, hogy az áttelepített épület felépítése során az elkorhadt anyagok és szerkezetek helyett az eredetinek megfelelő építőanyagot használjuk és az eredeti szerkezeteket alkalmazzuk az eredeti méretekkel és a hagyományos technológiával. A történeti-néprajzi hitelesség fontos összetevője a berendezés. A korábban alapított — főleg skandináv és nyugat-európai - szabadtéri múzeumokkal ellentétben Szentendrén minden épületet berendezünk. A berendezések - bútorok, textiliák, háztartási és munkaeszközök, tárolóedények stb. - a nyílászárókkal, tüzelőberendezéssel együtt mintegy „felöltöztetik" az épületet, hitelesítik múltját. A berendezési tárgyak érzékeltetik elsősorban a nemzetiségi és 29