Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN

ket mondhat magáénak a zalai

4 és a Balaton-felvidéki kisnemesség kutatása, ahol történészek, levéltárosok és néprajzosok példamutató összefogásával már egy-egy kisebb táj, mint pl. a Káli-medence monografikus feldolgozását is elvégezhették.

3 Különösen fontosnak érzem azt, hogy az említett területeken a néprajzosokat — a recens gyűjtések mellett — jól feltárt levéltáritörténed források segítik. Az északi régió kisnemes-kutatásából sajnos ez a fajta interdiszciplináris összefogás még hiányzik. Paládi-Kovács Attila, Lajos Árpád, Kósa László tanulmányai főleg az egykori kisnemesi utódok életmódjában, gondolkodásában, hagyományaiban máig fellelhető s gyűjthető nemesi relikviákat vették számba.

6 Dám László és Cseri Miklós dél-gömöri építészeti kutatásai is lényegében recens gyűjtéseken alapulnak.' Kiss Lajos, Bakó Ferenc, Pintér István építészeti és településnéprajzi munkái már erőteljesebben bevonták a történeti-levéltári forrásokat, s így következtetéseikben is nagyobb időintervallumot tudtak átfogni.

8 Bakó Ferenc, Zólyomi József, Páll István Heves, Nógrád és Szabolcs megyékben levéltári-történeti források alapján próbálták rekonstruálni az adott régiók népi építkezését, s ennek folyamán értékes ismeretek kerültek napvilágra a kisnemesek építészeti sajátosságaira is.

9 Noha az északi régión kívül esik, módszertanilag fontosnak tartom Kiss Akos tanulmányát, aki egy Pest megyei nemesi közbirtokosság kúriaépítkezéseiről adott átfogó képet,

1" s Rácz István monográfiáját, melyben az alföldi mezővárosi nemesi rétegek életmódját mutatta be.

1

1 A Salgótarjánban 1981-ben rendezett nemesi és az 1986-ban megtartott társadalomtörténeti konferenciák anyagai lényegében keresztmetszetét adják a mai nemeskutatásunknak. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy ezek a tanulmányok elsősorban a forrásokban gazdagabb, jobban dokumentálható birtokos kis- és köznemességgel foglalkoznak, míg a kurialistákról, illetve armalistákról továbbra is kevés szó esik.

1

2 Tanulmányom egy hosszabb távú kutatási program része, melynek során az északi régió kisnemesi-kuriális építészetét szeretném tudományosan feldolgozni. Most kísérletet teszek arra, hogy a rendelkezésemre álló, nem nagy4 Benda 1984: 313-327; Bíró 1988: 197-222. 5 S. Lackovits (szerk.) 1988; H. Csukás 1984: 21-61. 6 Paládi-Kovács 1981,1988: 157-194; Lajos 1979; Kósa 1984: 328-335. 7 Dám-D. Rácz 1986; Cseri 1987. 8 Kiss 1961: 599-604; Bakó 1967: 161-240; 1969: 427^154,1975:175-220,1978; Pintér 1986. 9 Bakó 1969: 257-309, 1973: 247-304, 1974: 217-285,1978; Zólyomi 1974: 5-74; Páll 1987. 1

0 Kiss 1979: 354-379. 1

1 Rácz 1988. 1

2 Az 1981-es nemesi tanácskozás anyagát lásd: Szvircsek (szerk.) 1981: 7-244. Az 1986. szeptember 28-30-i salgótarjáni társadalomtörténeti konferencia anyagát lásd: A. Varga (szerk.) 1987. 306