Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE

7. kép. Kőbányák Észak-Magyarországon a századforduló idején (SCHAFARZIKF. 1904. alapján) nyos célmunkák — pl. gátépítés, útépítés, városi vagy egyházi kőépítkezés — számára biztosította az építőanyagot. A kőfaragó, illetve kőfejtő tevékenység nem minden esetben feltételezi a kőház építéséhez szükséges szaktudást. Természetesen itt, a kő felhasználás terén is figyelembe kell vennünk számos kulturális, vagyoni, társadalmi tényezőt, etnikai, vallási elemet, ami mind befolyásolhatják az építés alakulását, milyenségét, anyagfelhasználását. Mivel jelenlegi kutatásaink szermt azokon a településeken, ahol nincs adatunk kőfejtésre, de a kőépítkezés mégis domináns, ott egyértelműen valamilyen közvetlen vagy közvetett árucsere révén szerezték be a követ. Adataink egy része a kőbányák közveden környékére irányuló kőkereskedelemre vonatkoznak. Láttuk, hogy a behozott kő ki is fejtette erőteljes hatását, s a 300