Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE
követ az Alföld, Taktaköz, Bodrogköz irányába szállították a szekeresek. 42 „Szabolcs vármegyébe a követ többnyire Bodrogkeresztúrból szállították a monumentális épületekhez, s e kövek felettébb likacsosak lévén magukba szívták a talajvizet, minek következtében az épületek nem voltak tartósak" olvashatjuk a szabolcsiak panaszát. 4 3 A Bodrogközben a déli települések lakói Tokaj és környékéről tutajjal hozták át a követ a Tiszán, s onnan szekerekkel fuvarozták haza. Az északi területeket pedig a Kövesdi-hegy kőbányái, főleg Bodrogszentes és Kiskövesd látták el építőkővel. 4 4 Torna megyében a zsarnói és a görgői (Tornagörgő) kőbányákat említik a források, Kovácsvágásnak pedig „van palakőbányája, mely épületfedésre és írótáblákra alkalmatos." 4 5 Gömörben az Aggteleki-karszt falvai, különösen Aggtelek, Trizs, Zubogy ismertek kőfejtésükről és kőkereskedelmükről. Az épületnek való követ Zádorfalva, Szin, Sajókeresztúr irányába hordták a helyi fuvarosok. 4 6 A héti és a szuhavölgyi kisnemesek az ún. kúriákhoz szintén ezekből a falvakból szerezték be a követ. 4' A további adatok ismertetése helyett talán érdemesebb volna újra visszatérni a kőbányákat, illetve a kőépítésű lakóházak elterjedését bemutató térképeinkre. Azt már láttuk, hogy egy adott időszakban — a század elején — a működő kőbányák száma lényegesebben kevesebb, mint azoké a településeké, amelyeket elláttak építőanyaggal. Az érdekes az, hogy azok közül a települések közül, amelyekben működött bánya, sem mindenben érte el a kőépítkezés aránya az 50%-ot. Megyékre lebontva ez a számarány a következő: Zemplénben 43 településen működött bánya, de ezek közül csak 27 faluban érte el a kőházak aránya az 50%-ot, míg Abaúj-Tornában 56-ból csak 36, Gömör-Kishontban 30-ból 13, Borsodban 48-ból 33 és Hevesben 24-ből 15. A bányanyitás feltételeit már említettük, és a természet adta adottság, amely ugyan alapvető egy táj építészeti képének kialakulásában, de nem egyetlen tényezője annak. Valószínű, hogy a vizsgált időszakban hiába volt jó néhány településen jól működő kőbánya, a falu építőgyakorlatában nem tudott domináns szerepet biztosítani magának a kő. Lehet, hogy az építkezés hagyománya nem igényelte a követ, kitartottak a fa vagy egyéb hagyományos építőanyag mellett. Az 1904-es összefoglalásban szerepelt bányák nem mindegyike volt folyamatos működésű. Ezen bányák jó része sokszor csak bizo4 2 Lásd: Dankó 1977: 150; Nagy 1976: 176. 4 3 Szabolcs vármegye. Borovszky 1896: 318. 4 4 Cseri 1986. 4 5 Fényes 1847: 279-281. 4 6 Gömöri Archívum 231, 486. tételei, Molnár Agnes gyűjtése. 4 7 Cseri 1981: 52. 299