Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE

gazdát, a fuvarosok elsősorban lefelé indultak. Ritkán vették meg a követ más bükki falvakban, bár pl. a bükkzsérciek bogácsi kőből építkeztek. A Bükkalja és a dél-borsodi Mezőség falvainak népi építészetében meghatározó szerepe volt a bogácsi kőnek. Eljutottak vele Tiszafüredig, néha át is keltek a Tiszán, s a Tiszántúlon talált gazdára a kő. Leggyakrabban Mezőkövesd, Szemere, Tiszavalk, Négyes, Tiszabábolna, Borsodivánka voltak az értékesítés helyei, de eljutottak Kömlőd, Markaz, Domoszló, Egerfarmos, Visonta felé is. Nyugat felé azonban nyilván határt szabott a kőkereskedelemnek a mátrai kőbányák anyaga. 1911—1913-ban a Tisza gátjainak megerősítéséhez kb. 800 szekér követ vittek el a faluból, néha 30 fogatból álló karavánok is mentek együtt.

1

3 A különféle termékekkel eltérő volt a kereskedés amplitúdója is. Ügy tűnik, hogy minél nagyobb szakértelmet, munkaráfordítást igényelt egy termék, annál messzebb jutott el a termékcsere révén. A faragadan építőkő és kváderkő elsősorban a Bükkalja és a dél-borsodi Mezőség falvaiban talált gazdára, az ablakkönyöklők, kapuoszlopok, kapiterfejek, vályúk, kerítéstakarók távolabb is eljutottak. Legnagyobb távolságra a sírköveket és az útszéli kereszteket vitték el.

3

4 Hasonló amplitúdójú, s közel megegyező területet érintő árucserét tudunk a szomolyai kő esetében is.

3

5 Szomolya kőellátó szerepére utal az is, hogy pl. a Barkóság tornácos házaihoz Szomolyáról hozatták az oszlopfőnek való követ, s itt helyben faragták ki.

3

6 Az Északi-középhegység zempléni és abaúji területein is voltak híres kőlelőhelyek. FÉNYES Eleknél Mád, Megyaszó szerepel kőbányaként, míg Abaújszántót nevezetes palája miatt emlegeti.

3 Az igazán kiemelkedő és nagyobb területeket ellátó központ Tokaj és közveden környéke volt. A tokaji hegy trachitját útépítésre is bányászták,

3

8 Tárcáiét szintúgy.

3

9 Erdőbénye ttachit kőbányája vetette meg a régi idők óta virágzó kőfaragóipar alapját. A század elején még útburkolásra való feketekő-bányát is nyitottak itt.

4" Bodrogkeresztúr lakóinak a szőlő- és gyümölcstermesztés mellett a kőbányászat és a vele való kereskedés képezte legfőbb foglalatosságát. Nagyszámú kőbányáiban első osztályú, építésre való fehér követ termeltek.

4

1 A kibányászott 3

3 Viga 1984: 113-114. 3

4 Viga 1985: 114. 3

3 Viga 1985): 55-56. 3

6 Paládi-Kovács 1982: 92. 3

7 Fényes 1844: 398,416. 3

8 Goldmann 1930: 107. 3

5 Mosolygó 147. 4

0 Mosolygó 164. 4

1 Mosolygó 167. 298