Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE

tős területei: egri járás: 22,02% és gyöngyösi járás: 26,74%. Ha a kőbányákat, illetve a kőépítkezésű területeket bemutató térképeket összevetjük, akkor jelentős területi átfedéseket figyelhetünk meg. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy a kőlelőhelyek száma lényegesen kevesebb, mint az 50%-on felüli kőépítkezésű falvak száma. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a működő kőbányákból árucsere keretén belül jutott el a szükséges anyag a megrendelőhöz, az építtetőhöz. Erre lássunk néhány példát a régióból. A hevesi területen BAKÓ Ferenc gyöngyösi, gyöngyössolymosi, abasári, egri, egerszóláti, demjéni, egerszalóki és a siroki kőbányára közöl történeti adatokat.

2

5 Ugyanő a mátrai régióban Gyöngyöst, Gyöngyössolymost és Abasárt, a bükki régióban pedig a hegység nyugati—délnyugati nyúlványaira települt Novaj— Noszvaj-Eger-Nagyvisnyó vonaláig, nyugaton a Sirokig terjedő vonulatot tartja a kőellátás központjainak. Ezen a területen a puha, vulkáni tufát és homokkövet vágták és értékesítették már évszázadok óta.

2'' A Tisza környékéről már a múlt század közepétől vannak datált kőkeretes ablakaink. A tiszanánai és sarudi vagyonos parasztok lakóházaira a kőkereteket a demjéni kőfaragók készítették és szállították a helyszínre.

2

7 Ugyanitt a múlt században a tornácok faoszlopainak fejezetét kőből faragták, leginkább Demjén és Tarnaszentandrás kőfaragói, akik ide is szállították az anyagot.

2" Borsod megyében FÉNYES Elek szerint Parasznya, Szilvás, Bogács, Szomolya, Felsőtárkány, Cserépfalu, Tibolddaróc, Sály, Harsány, Kisgyőr, Kács, Mályinka, Nagyvisnyó, Járdánháza, Mónosbél területén működött kőbánya."

7 Közülük Nagyvisnyót, Kisgyőrt és Felsőtárkányt híres palabányájáról is emlegeti: „... Ez igen híres, s házfedésre egész Pestig Pozsonyig elhordatik.. ."

3l

) Máshol ezt írja: „... Palakő, fedésre való is sok helyt igen jó Borsodban..."

3

1 A bükki palabányászat és kereskedés volumenét jellemzi a vármegye-monográfia szerzője is: „A Bükk hegységben Kisgyőr, közelebbről a Mocsolyás-puszta melletti palabánya évtizedeken keresztül szolgáltatta a kitűnő tetőfedő palát, úgyhogy ebből fedezték többek között a nagy lillafürcdi építkezéseket, sőt még külföldi kivitelre is került.. ,"

3

2 A Bükkaljánál maradva VIGA Gyula kutatásai nyomán ma már lényegesen többet tudunk a régió kőbányászatáról és kő faragásáról, illetve a termékek értékesítéséről. A bogácsi kő pl. főleg az Alföld északi peremén cserélt 2

5 Bakó 1970: 325-431. 2

6 Bakó 1969: 439. 2

7 Bakó 1982: 54. 2

8 Bakó 1982: 56. 2

9 Fényes 1844: 107-118. 3

0 Fényes 1847: 245-249. 3

1 Fényes 1847: 69. 3

2 Csikváry 1939: 58. 297