Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE

hegység (Zemplén és Abaúj-Toma) és a Vihorlát (Zemplén) vulkáni kiömléses kőzetekből, illetve ezeknek tufáiból állnak.

1'

1 A természetföldrajzilag adott és a kőépítkezésben felhasználható kövek szinte minden típusát megtalálhatjuk a régióban. Nagyobb jelentősége volt a jól faragható riolit-, andezit-, dacittufának, a homokkőnek, s a jól hasítható, lemezes szerkezetű palák pedig a speciálisabb igények kielégítésére is alkalmasak voltak (pl. tetőfedés). Többek között a Bükkalja építőgyakorlatából tudjuk, hogy az építtető számára mindig az volt a legfontosabb, hogy a követ könnyen, megfelelő tömegben lehessen kibányászni, jól lehessen megmunkálni, faragni. Az egyes kőfajták szakszerű nevét sokszor még maguk a kőfaragók, kőbányászok sem ismerték, csupán színük és keménységük alapján különböztették meg azokat (pl. veres kő, szürke kő, vasas kő stb.).

2" Első lépésként térképre vetítettük SCHAFARZIK Ferenc összefoglalása alapján a területünkön a századforduló időszakában aktívan működő kőbányákat. Zemplénben 43, Abaúj-Tornában 56, Gömör-Kishontban 30, Borsodban 48 és Hevesben 24 településen működött kőbánya. Ezek a számok nem tartalmazzák az egyes településeken előforduló több kőbánya adatait (pl. Sárospatak, Bogács stb.).

2

1 A kőbányával rendelkező települések — a dolog természetéből adódóan — a már megismert hegységek, dombok területén helyezkednek el. A meglepő talán az, hogy az egyes vármegyék összes településéhez viszonyítottan arányszámuk alacsonynak tekinthető. Számos olyan település van, ahol kőzettani szempontból ugyan rendelkezésre áll a szükséges kő, de bányát mégsem nyitottak annak kibányászására. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy bányanyitásnak számtalan előfeltétele van: először is kereslet a kőre, majd a gazdaságosan kitermelhetőség, a szakképzett munkaerő megléte, s nem utolsósorban bizonyos birtok- és tulajdonviszonyok, társadalmi és gazdasági feltételek. Ezen tényezők együttes hatása révén alakultak ki aztán a jelentős kőbányák, melyek elláthatták környezetüket az építésre alkalmas kővel. Tehát a természet adta adottság nem egyeden előfeltétele a kőkultúra kialakulásának, noha fontossága vitathatadan. Észak-Magyarország építő gyakorlatában a felhasznált építőanyagokra legjobban talán az 1910-es népszámlálás épületstatisztikai adatsoraiból következtethetünk,

2

2 noha népszámlálási adataink a kő- és téglafalazatokat egy 1

9 Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. Miskolc, MAFI, 1975. L. megfelelő térképlapok. 2,

1 Szakáll-Viga 1984: 95. 2

1 Schafarzik 1904: 360-373. Abaúj-Torna megye: 1-11. Gömör-Kishont megye: 100-110. Borsod megye: 61-75. Heves megye: 122-131. 2

2 Az 1910-es népszámlálás adatai. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42, Budapest, 1912. 295