Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KŐVEL VALÓ KERESKEDÉS HATÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁG NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉRE

gazdag, illetve szegény területek közötti migráció kérdéseit követhetjük nyomon VIGA Gyula már említett munkáiban

1

1 csakúgy, mint CSERI Miklós cikkében, mely „Az árucsere és migráció" konferencia anyagában jelent meg, „Az építőanyag mint az árucsere tárgya" címmel.'

4 BAKÓ Ferenc Heves megyei építkezésről írt tanulmányai szintén példamutatóak a témával foglalkozó számára,

1

5 s az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medence népi kőépítkezésének összefoglalása is.

1

6 Tanulmányomban az észak-magyarországi régió kőépítkezéséhez kívánok adalékokkal szolgálni. Recens gyűjtések, szakirodalmi adatok és a hivatalos statisztikák segítségével azt vizsgálom, hogy az egyes kőbányákból kitermelt és megmunkált kő, illetve a vele való árucsere milyen hatással volt az adott, illetve környező települések népi építkezésére. A statisztikai adatok ilyen irányú felhasználása nem ismeretlen a szakirodalomban, hiszen BATKY Zsigmond is az 1910-es népszámlálás alapján vette számba Magyarországon a falusi lakóházak építőanyag szerinti megoszlását,

1

7 s BAKÓ Ferenc is ezen adatsorok alapján rajzolta meg a Kárpátmedence kőépítkezésű vidékeinek határait. Vizsgált területünk a történeti Magyarország észak-északkeleti megyéi közül Zemplén, Abaúj-Torna, Gömör-Kishont, Borsod és Heves vármegyéket mint közigazgatási egységeket foglalja magában. Ugyanakkor földrajzi értelemben ezek a közigazgatási egységek nem takarnak egyetlen jól körülhatárolható természetföldrajzi tájegységet sem. A Mátrától és a Bükktől a Szepes-Gömöri-érchegységen keresztül a Keleti-Beszkidekig a Kárpát-medence rendkívül változatos felszínű, korú, genetikájú és szerkezeti felépítésű tájaival találkozhatunk a régióban. Vidékünkön a hegységek kőzettani szempontból kristályos, üledékes és vulkanikus eredetű anyagokat kínálnak az építkezés számára. A rendkívül változatos felépítésű Szepes—Gömöri-érchegység (Gömör-Kishont és Abaúj-Torna) alapvetően kristályos kőzeteket ad. A Tornai-, Rudabányai-, Szalonnai-karszt (Abaúj-Torna és Gömör-Kishont), a Bükk és az Upponyi-hegység (Borsod és Heves) területén meghatározóan mészkövet találunk, a Keleti-Beszkidek (Zemplén) pedig flisből és a kárpáti homokkő különböző változataiból épülnek fel. A Mátra (Heves), a Zempléni1

3 Viga 1984: 117. Viga 1985: 5-57. 1

4 Cseri 1986: 205-231. 1

5 Bakó 1978: 402-416. Bakó 1985: 225-251. 1

7 Bátky 1921: 35-39. 1

8 Bakó 1985: 225-230. 294