Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMOK, TÁJHÁZAK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN

vag)' lecserélése, mely felveti a hitelesség örök szakmai kérdését. A megfelelő fizikai behatolás elleni védelem hiányosságai miatt 2002-ben jelentős műtárgylopás történt a múzeumban, melyet követően a fenntartó megerősítette mind az élőerővel, mind pedig a mechanikus eszközökkel történő védelmet. A múzeum közönségkiszolgáló, információs és múzeumpedagógiai tevékenysége kiemelkedő, infrastrukturális adottságai megfelelőek. Az egész szabadtéri muzeológia terén új távlatokat nyithat a 2003-ban megindított Virtuális Skanzen című digitális program. TÁJHÁZAK ÉS AGRÁRTÖRTÉNETI EMLÉKEK 2001—2003 között a szakfelügyelet által elvégzett statisztikai felmérés átfogó képet nyújtott a tájházak helyzetéről, az épületállományról, a műtárgyak helyzetéről, a látogatószámról, programjairól, valamint a fenntartók és működtetők legfontosabb szakmai problémáiról. A digitalizált adatbázis a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban elektronikus formában is hozzáférhető. A tájházak működtetésében jellemző tendenciaként határozható meg a Békés megyében lezajlott tulajdonosváltás és hatása a tájházak életére. A tulajdonosváltás — az aggasztó előjelek ellenére — pozitív változást hozott azokban az esetekben, amikor az erősen forráshiányos megyei múzeumi szervezetek, helyi önkormányzatok, gyakran nemzetiségi önkormányzatok tulajdonába és fenntartásába adták át a tájházakat. Az új tulajdonosok többnyire jó gazda módjára sáfárkodnak a rájuk bízott értékekkel, hiszen saját múltjuk relikviáit tisztelik bennük, s megőrzésüket erkölcsi kötelességüknek érzik. A nemzeti azonosságtudat fenntartásában kapnak egyre erősödő szerepet a tájházak. így az épületek nagy része „intézménnyé" válva egyéb közösségi funkciót is kap, s ezáltal rávilágít e funkciók hasznosságára, fenntartásuk szükségességére. A tulajdonosváltás előkészítése során kevesen gondoltak arra a kedvező hatásra, amely révén egy, a korábbinál nagyobb léptékű fejlődés lehetősége bontakozik ki a tájházak számára, hiszen a fenntartók beépítik komplex fejlesztési programjaikba, térségi és kistérségi pályázataikba is. Az agrártörténeti emlékek helyzete meglehetősen változó országszerte. Megnyugtató, sőt mintaszerű az olyan gyűjtemények állapota, mint a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépgyűjtemény. Az ezredfordulós ünnepségsorozat hatása ezekre az objektumokra is kiterjedt, több felújítás történt a KÖH nyújtotta anyagi támogatások segítségével. Több termelőszövetkezet által az 1970-80-as években létrehozott kiállítóhely állapota azonban a megváltozott tulajdonviszonyok miatt követhetetlenné vált, mások a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat kezelésébe kerültek. 23