Flórián Mária, Tóth Béla: Tímárok - A bajai tímárműhely a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A bajai tímárműhelyt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára dr. Égető Melinda, az Alföld tájegység egykori muzeológusa 1972-ben választotta ki. A múzeum az épületet 1981-ben megvásárolta, 1982-ben lebontotta. A bontást Bálint János, Mandik Ibolya és Sabján Tibor műszaki felügyelete alatt Zarándy János végezte, muzeológiai megfigyelő dr. Flórián Mária volt. A bontás során ismertté vált részletek, műszaki adatok, történeti és néprajzi adatok tükrében az épület néprajzi újraépítési javaslatát dr. Flórián Mária muzeológus dolgozta ki. A műszaki kiviteli tervet Sabján Tibor építész 1986-ban készítette el. Ugyanebben az évben megkezdték az objektum építését Körmendy Imre, majd Tóth Tibor főmérnök irányításával. Szirmai Erika és Szakács András műszaki vezetése alatt, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kivitelező gárdájával. A műhely berendezési terve és a tárgygyűjtés dr. Flórián Mária munkája. A tárgyak restaurálása Janovich István és Gombás Ágnes vezetésével a Restaurátor műhelyben történt. A kiállítást rendezte Kecskés Péter, a berendezési munkában tevékenyen részt vett Farkas Tibor és Vékony Mihály. A tímárműhely múzeumpedagógiai - közművelődési hasznosítási programját Káldy Mária készítette el. Az immár 100 éve nem üzemelő műhely rekonstrukciójának, valamint az egykori technológia bemutatásának hitelessége érdekében szükségessé vált külső szakemberek segítsége. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttműködési megállapodást kötött a bőripar jelentős képviselőivel. A Bőr-, Műbőr és Cipőipari Kutató Intézet mérnökei. Fekete Kálmán és Varga Pál, utóbbi, az Ipari Minisztérium hatáskörében tevékenykedő bőripari hagyományvédő albizottság vezetője lévén kapcsolódott be a munkába; Dékány József, a Tímáripari Szövetkezet egykori főmérnöke; Árvay Béla, az ipari hagyománymentők bőripari múzeumi ügyintézője; Méhes János, a Hajdúsági Bőrgyár volt igazgatója és dr. Tóth Béla kandidátus, korábban a Cserzőanyaggyár igazgatója, jelenleg a Budapesti Bőripari Vállalat hagyományvédő bizottságának titkára, katalógusunk társszerzője. Segítségük nemcsak a szakmai kétségek eloszlatásában merült ki. Kapcsolataik révén kerültünk összeköttetésbe bőrgyáraink lelkes szakembereivel, akik műhelyünk berendezéséhez gyakorlati tanácsokat, útmutatást, sőt tárgyakat is adtak. Soraikból ki kell emelnünk az alábbiakat: dr. Karnitscher Tamás vezérigazgató és Csapó János osztályvezető a Simontornyai Bőrgyárból, az Újpesti Táncsics Bőrgyár vezérigazgatója Vajtai Ervin és osztályvezetője, Orora Károly, a Pécsi Bőrgyár osztályvezetője, Bartis Antal, továbbá Herczeg László, a Díszműbőrgyár bőrvegyész technikusa, Oltvay Dénes, a Budapesti Bőripari Vállalat főmérnöke, Ripay István, ugyanennek a vállalatnak főművezetője, Szentpály Gábor, a Hajdúsági Bőrgyár igazgatója, Tarbály István, a Cserzőanyaggyár kádárjainak vezetője.