Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GULÁCSI ZSUZSANNA: A gyümölcs és felhasználásának hagyományos módjai Bődén

pincét, hogy ne dohosodjon. Ha a terepviszonyok megengedték és helyszűke miatt a ház mellett terménytároló pincéket is ástak. Ezekben bort nem tartottak. Ide került az alma, valamint az ültetni való krumpli és a burgundi répa is. A téli, egészben tárolt gyümölcsöket időnként kiválogatják, s a hibásból fogyasztanak. A nyers alma és körte télen is mindennapos eledel. Nem vész belőlük kárba semmi: az ehetetlen, hibás részeket az állatok kapják. Ha más hely már nem maradt a gyümölcs tárolására, (a krumplihoz és a burgundi répához hasonlóan) az alma vermelése is szokásban volt. A vermet késő ősszel a ház közelében készítették, szem előtt levő, száraz helyre, ahol víz nem kerülhet alá. A földre szalmát hintettek, erre került a halomba rakott alma, majd arra megint szalmát tettek. Ha lehetett, rozsszalmát használtak, ez kevésbé rohad meg. Vastagon földdel borították. Nagy fagyok ellen kukoricaszárral, vagy szalmás istállótrágyával takarták be. A veremben kitelelt gyümölcs földszagú és -ízű. Hogy ezt elkerüljék, az első réteg szalmára és az erre kerülő alma tetejére vastagon almafalevelet szórnak. Az így elkészített vermet márciusban, vagy áprilisban bontják meg. Belőle az alma javát ki piacra viszi, ki otthon fogyasztja el. Egy másik szokásos vermelési módnál fél méter mély gödröt ásnak. Az alma alá, valamint a tetejére szintén szalma kerül. E veremnél nem kell a föld elhányásával bajlódni, mert a borító szalmaréteg fölé, a verem tetejére deszkákat fektetnek. Egészben tárolják a diót és a gesztenyét is. A dió tárolása nem igényel különösebb gondot. Száraz helyen jól eláll. Zsákokban, vagy anélkül felkerült a padlásra. Nem így a gesztenye. Azt rossz lábosba, vagy tálba tették, s homokot öntöttek rá. Kisebb mennyiségű zöldséget ugyanígy tároltak. Ilyen módon a gesztenye még karácsony után is elállt, ha maradt addig belőle. Főzve, vagy pirítva mint ritka csemegét fogyasztották, bár az emlékezet szerint hajdan bőséges gesztenyekészletekkel rendelkeztek a bödei családok. A TARTÓSÍTÁS MÓDJAI ÉS A TARTÓSÍTOTT GYÜMÖLCSÖK FELHASZNÁLÁSA A gyümölcstartósítás számos módjával találkozunk Bődén. Az 98