Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GULÁCSI ZSUZSANNA: A gyümölcs és felhasználásának hagyományos módjai Bődén

pánik, mikor a szájába van." Szívcseresznye. Júniusban érik, „Kicsit lapos a két oldala, meg olyan szív alakú." MEGGYEK Cigánymeggy (fekete meggy). „Megfeketöl, nem nő nagyra. Aratásban érik." Piros meggy. „Nem feketiil meg." Júniusban érik. BARACKOK Duránci barack. Sárga, nem magvaváló. „Ősszel érik, ősz dereka felé." Kajszibarack (sárgabarack). Június vége felé érik. Őszibarack. Júliusban már van. Nagyasszony-barack. Öklömnyi, nagy barack. Magvaváló. Augusztusban érik. EGYÉB KERTI GYÜMÖLCSÖK Az egyéb kerti gyümölcsök között olyan ma is jól ismert fajtákat találunk, mint a papír héjú és fáshéjú diót, a gesztenyét, a geregenyét (galagonyát), a berkenyét (ami „olyan mint a geregenye, csak nagyöregebb"), a lasponyát (naspolyát), a fügét (ami ritka ezen a vidéken), s velük az egrest, a ribizlit, a málnát és az epret. Ez utóbbikat a század elején csak a környező uradalomból ismerték a bödeiek. Közülük a ribizli jelent meg először a szőlőkben a század elején. Később a málna. Az 1930-as évektől terjedni kezdett az eper is. A gyümölcshasznosítás módjai NYÁRI FELHASZNÁLÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS A bödeiek szüret idejére maguk közül hegypásztort fogadtak, aki Nagyasszony nap táján fölállott a hegyre, s le sem jött a szüret végéig. Minden nap más háztól kapott élelmet. Az ebédvivőknek cserébe adott egy-egy fürt szőlőt. A bére bor volt. Főleg a szőlőre vigyázott, de a gyümölcsfákat is szemmel tartotta. A gyümölcstermésből mindenekelőtt a család és az állatok 95