Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LACKNER MÓNIKA: Adatok Böde gyűjtögető gazdálkodásához

kat próbálták egyensúlyban tartani. A piac, amellett, hogy intenzívebbé tehette a gyűjtögetést, sőt egyes formáit tovább is éleiben tartja (pl. a gyógynövények esetén), olyan növényeket is bevonhatott a gyűjtögetésbe, amelyeket a hagyományos paraszti gazdaság Bődén már nem használt. A kereslet alakította ki a rózsafázást. Ennek lényege, hogy fiatal vadrózsatöveket, hajtásokat zalaegerszegi kertészeknek oltóalanyként adtak el. Bődén Cseresznyés István, Balogh Péter és Horváth Sándor foglalkozott rózsaf ázással az 1935 és 1960 közötti időszakban. Tavasszal kiásták a fiatal hajtásokat, 1,5—2 m magasságban metszőollóval elvágták, 50 darabonként összekötötték, s amíg egy szekérre való össze nem gyűlt, leásták a földbe. Naponta kb. 60—70 darabot lehetett összeszedni. Jó, de igen nehéz kereset volt. Az 1960-as években a kertészek 3—3,5 Ft-ot fizettek rózsatövenként.

3 Szintén a kereslet alakította ki (bár csak néhányak által gyakorolt gyűjtögetési forma volt) a gubacs összeszedését. A gubacsfa termését az 1930—1940-es években felvásárolták a bödeiektől. Elsősorban gyerekek gyűjtötték össze, hogy a búcsúban legyen pénzük. JEGYZETEK 1. UJVÁRY Z. 1957. 232. 2. Lásd BALOGH B. kötetünkben közölt dolgozatát. 3. Vö. SZENTMIHÁLYI I. 1960a. 4. 66