Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LACKNER MÓNIKA: Adatok Böde gyűjtögető gazdálkodásához

hoz, savanyú levesbe csak ezt használták, nem a boltban kapható esencet. Ecetet ugyanilyen módon és céllal ma is készítenek Bődén. A vadalmából és vadkörtéből nyert ecet az állatgyógyászatban is fontos, sokáig alkalmazott szer volt. A vadcseresznyéből szintén pálinkát főztek, de meggyel összefőzve kitűnő lekvárt is lehetett belőle készíteni. Vadcseresznyéi gyakran sütöttek rétesbe is. A tüskeszederböl (Rubus fruticosus), melyet régebben nem tudtak a háztartás számára hasznosítani, napjainkban sokan főznek málnái (szörpöt). Ennek némelyek gyógyhatást tulajdonítanak: magas vérnyomás ellen isszák. A gyümölcsöt krumplitörővel megtörik, cukrot kevernek hozzá, majd túrószsákon átszűrik, kicsit felforralják, s szalicilt tesznek bele, végül üvegekbe töltik. A tüskeszeder begyűjtése lehet alkalmi és rendszeres is: a mezei munkások, aratók hazafelé menet edényeiket teleszedték szederrel. Szedéséhez, mivel igen tüskés, szúrós növényről van szó, jól beöltöznek. Lekvárt Bődén nem főznek tüskeszederből, csak messzebb (pl. Baranyában) élő rokonoknál látták, illetve segítettek elkészítésében. Amíg a tüskeszeder a közelmúltban épült csak be a falu táplálkozásába, a csicskenye vagy istenátkozta tüske (vadrózsa, Rosa canina) termésének hasznosítása egyre inkább kimegy a gyakorlatból. A csipkebogyóból főzőtt lekvár, a hecsli ma már csak az emlékezetben él. Készítése nehéz, vesződséges munka volt, mert a termést nehezen lehetett a szitán átpasszírozni. Csicskenyébői szörpöt is készítettek, ma munkigényessége miatt egyre kevésbé népszerű. A hecsli megszárított és kibelezett terméséből teát főznek. A geregenye (galagonya, Crataegus oxyacantha és monogyna) teljesen haszontalan növénynek tűnik a bödeiek számára (termését legfeljebb a gyerekek eszik), a kökénynek viszont többféle hasznosítása ismert. A kökényi (ha a hóharmat már megtörte) leszedik és tepsiben átsütik. így remek csemegét nyernek, amelyet főleg a gyerekek fogyasztanak szívesen. Ennek egy változata volt, hogy a szabadban dolgozók a kökényi ágastól tartották a tűz fölé, így sütötték meg. A szárított kökényi gyógynövénynek tartják. Ágát savanyításkor a káposztába vágják, illetve beleforrázzák a még üres káposztáshordóba, hogy a káposzta kemény maradjon és a hordó ne 59