Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LACKNER MÓNIKA: Adatok Böde gyűjtögető gazdálkodásához

lyezték és a közepükbe sót tettek. A keserűgombái elkészítés e-lőtt leforrázták, hogy élvezhetővé váljon. Ma a régebbi elkészítési mó­dok mellett a cseperke és a fenyöalla rántott gombaként, illetve az utóbbi fasírozottként is népszerű. A gomba konzerválására számos eljárást ismertek. A leggyako­ribb, illetve sokáig az egyedüli tartósítási mód a szárítás volt. A felszeletelt gomba (csak vergánya és fenyöalla) asztalon, edény­ben szétterítve száradt, télen kis zacskóban tárolták. A szárított gomba egyaránt volt ételalapanyag és ételízesítő is. Savanyítani a fenyöalla apraját szokták, de nem minden család. Szintén a fenyö­allál teszik el paprikás zsíron megpirítva, majd üvegbe téve szá­raz dunsztba. Télen mind paprikásként, mind tojással elkészítve fogyasztható. Ma a mélyhűtő ládák terjedésével gyakori a gomba fagyasztása is. A gomba a gyűjtögetett növények egyik legjelentősebbje, amelynek a táplálkozásban betöltött szerepét nemcsak megőrizte, de jelentősége még nőtt is: régi elkészítési és konzerválási módjai újabbakkal egészültek ki. A gomba mint termesztett növény is megjelent már néhány családban: sampionl, illetve laskagombát termesztenek zsákokban. A gyűjtögetés egyik fontos ága a vadgyümölcsök és erdei bo­gyók összeszedése. Ezek ritkán kerültek közvetlenül az asztalra, többnyire feldolgozás után váltak fogyaszthatóvá. Az ínségelede­lek, amelyek valószínűleg ismertek voltak Bődén is, egyre inkább feledésbe merülnek. Jellemző, hogy a fa megőrölt kérgéből való ke­nyérsütést mindenki túlzásnak, mesének tartotta, mindössze egyet­len idős adatközlő hallott a megőrölt bükkmakk lisztbe keverésé­ről. Az egyik legfontosabb vadgyümölcs Bődén a vadkörte (Pyrus achras), amelynek sokféle feldolgozási módját ismerték. Egyes vadkörtefajtákat, hasonlóan a termesztett körtéhez, aszalni szok­tak, más fajták utóérlelés után (miután megpuhultak) fogyasztha­tók. Adatközlőim szerint a vadkörtéből kitűnő pálinkát lehet főz­ni, tüskeszederrel, vagy bodzával színezve bort is készítettek belő­le. Legfontosabb feldolgozási formája, mely megegyezik a vadal­máéval (Malus sylvestris), hogy ecetet készítettek belőle. A vadal­mái és a vadkörtél suifckal megtörték, a levét kipréselték, amely kb. egy hónap múlva ecetté vált. Savanyúság tartósításához, saláták­58

Next

/
Thumbnails
Contents