Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

HÁLA JÓZSEF – HORVÁTH GYULA: Adalékok Böde megismeréséhez

setre ez is jelzi, hogy a két névrendszer, az írásbeli és a szóbeli együttes adatolása sokszor igen nagy és nehezen eldönthető kérdések elé állítja a közzétevőt, de a várható tudományos haszon megéri a kockázatot (vö. MIKESY: Nyr. LXXVII, 130). 6. A III. bekezdésben álló ragadványnevek adatolásmódja híven tükrözi azt a morfológiai szerkezetet, ahogy ezek a nevek előfordulnak. A három névfajtát tipográfiai eszközzel különítettem el egymástól: dőlt szedésüek a ragadványnevek, álló szedésüek a keresztnevek (becézőnevek) és ritkított szedésüek a vezetéknevek. Az adatolás rendje a dőlt szedést) ragadványnevek betűrendje. Ha a ragadványnév gúnyos, csúfolódó, bántó hangulatú, utána gn. (=gúnynév) rövidítés áll, ha kedveskedő, elismerő, akkor a bn. (=bóknév), ha pedig közömbös, akkor erre vonatkozó jelzés nem áll mögötte. Néhány esetben ezek a hangulati minősítések az egyazon ragadványnevet viselők között is eltérőek, ugyanis a rokonság egyik ága (esetleg a család egyik tagja) ugyanazt a ragadványnevet sértőnek találja, a másik meg nem. A hangulati minősítések után a névöröklódés irányát (apja rn. —, anyja rn. ahol a tilde jelentése ('ugyanaz') tüntettem fel, ami természetszerűen egyben azt is mutatja, hogy az illető személy nem úgy szerezte, hanem úgy örökölte ragadványnevét. Legvégül áll — ha sikerült kiderítenem — a ragadványnév keletkezésmódjára, illetőleg okára vonatkozó rövid útbaigazítás. Tekintettel arra, hogy a ragadványnevek nagy részét nem egy személy, hanem a család, a rokonság több tagja is viseli, és a névadás felderített indítóokát általában csak egyszer adom meg (rendszerint a legidősebb családtagnál), éppen ezért kérem az olvasót, hogy az egyazon ragadványnevet viselők névcikkeit olvassa végig, mert előfordulhat, hogy nem mindjárt az első adat mögött találja a keletkezésmódra vonatkozó magyarázatot. Ezek a közlések azonban csak tartalmukban népi eredetűek, megfogalmazásuk tőlem származik. Természetesen csak azokat az információkat jegyeztem le, és szerkesztettem bele az adattárba, amelyek a ragadványnév keletkezési okára utalnak. Igaz ugyan, hogy az adatközlők nemegyszer egész kis történeteket, anekdotákat meséltek — amelyek többnyire kétségkívül kapcsolatban is álltak a ragadványnevek keletkezési indítékaival —, azonban helykímélés miatt részletes közlésüktől el kellett állnom, illetőleg a lehető legrövidebbre kellett fognom őket. Ha egyazon ragadvány- és keresztnevet (becézőnevet), vezetéknevet i^ét vagy három személy is visel (például Becsvölgyén Bölec Jóska , Bötec Jóska ), a névtest utolsó tagja fölé index-számot tettem. Ha pedig egy személynek két vagy több ragadványneve is van, illetőleg, ha említőneve két vagy több morfológiai szerkezetben is használatos, akkor ezeket a gyakorisági sorrendben tüntettem fel, közéjük pedig kettőspont került (pl. Mumor: Virág Hérmina: Kcbbecsém Hérmina; Csesztreg: Florenc: Florenc Gyula), a nevekre vonatkozó köz51