Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA – HORVÁTH GYULA: Mutatvány Böde XX. századi táplálkozáskultúrájából

ünnep második napján az étrend ugyanaz volt. A szilveszterkor, illetve újévkor főzött ételek nem különböztek sem alapanyagukban, sem elkészítési technikájukban egy vasárnapi ebédtől. Gyakran a karácsonyi étrendet ismételték meg újév napján is. Húsos ebédet készítettek. A tyúkot, kacsát, vagy libát egyben megfőzték levesnek, majd szétvagdalva pörköltet csináltak belőle. Mellé krumplit, rizst, vagy tarhonyát tálaltak. Az a hiedelem, hogy az újév napján elfogyasztott szárnyashús baromfipestist idézhet elő az elkövetkező évben, csak azoknál a családoknál élt tilalomként, akiknek módjukban állt disznóhúst készíteni. Amíg a szárnyas volt a legkézenfekvőbb húsalapanyag, addig az országszerte ismert szerencsétlenséget hozó vonása nem erősödött fel. A gazdasági helyzet változásával jól nyomon követhető az étrend változása is. A disznóhús mint szerencsét hozó étel, korban később, illetve a társadalmilag magasabb rétegekben elhelyezkedő családoknál jelentkezett. A disznóhúsból levest és húsos káposztát készítettek. Mellette gyakori volt a kalács, valamint a káposztás, túrós, krumplis, vagy répás rétes. A következő ünnepkör a húsvét, amelynek kiemelkedő böjtös napja volt nagypéntek. Korábban a héthetes nagyböjti időszaknak az ünnepet megelőző nagyhetén két kiemelkedő önmegtartóztató napja a nagyszerda és a nagypéntek (fájdalmas péntek) volt. Ezek közül a nagypéntek hagyományos étrendje, ugyan már funkció nélkül, de szinte napjainkig megmaradt. Ezen a napon az étkezés rendje hasonló volt a karacsonyböjtihez. A legtöbb családban ekkor is csak kétszer ettek, de előfordult a háromszori étkezés is. Ilyenkor a reggeli általában tej, vagy valamilyen tejtermék, esetleg egy tojás volt. Az ebéd és a vacsora nem különbözött. Rendszerint aszalt gyümölcsöt főztek, vagy tejes rizslevest, tejes tésztalevest készítettek, krumplis pogácsát sütöttek. Mások tejfölös babot, vagy tejfölös répát ettek. Volt olyan ház, ahol bürkés babot készítettek. A bab közé tették az előző este beáztatott bürkét, együtt megfőzték, majd berántották. Ugyanígy készítettek bürkés répát is. Néhány helyen krumplit sütöttek, erre egy kis zsírt, vagy vajat tettek. Előfordult, hogy olajos káposztát készítettek. A vízzel kelt tészta, a perecmácsik is gyakran került a böjti asztalra. Bődén a nagypénteki ételek változatos formái éltek, az étkezés közös vonásaként pedig megemlíthetjük, hogy ezen a napon háromszor ettek, 128