Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA – HORVÁTH GYULA: Mutatvány Böde XX. századi táplálkozáskultúrájából

a melegedésben és a világításban is. A konyhából fűtött kályhával együtt tulajdonképpen két kemencetér volt minden házban, amit sokan kihasználtak. A hasáb alakú téglakemence a hozzá kapcsolódó sparhelttel (a nyersanyag-előkészítés kivételével) valamennyi funkciót ellátta, annyi különbséggel, hogy a főzés nem szabadtűzön folyt, sütni a sparheltben is lehetett és a füst végig zárt térben haladt. A nyersanyagok előkészítésére a konyhába ezek megjelenésekor kellett először asztalt vinni. Az udvari kemencék alkalmazása nagy változást hozott. A sütés a szabadban történt, de az ételféleségektől függően a benti sparheltet is használták e célra. A főzés és az előkészítés a konyhában folyt. Megjelentek a gyárilag készített katlanok és üstök, s ezáltal több munkafolyamat a szabadban zajlott. A vizsgált időszakban az ételkészítés színterének átrendeződése magával hozta a sütés-főzés eszközkészletének átalakulását is. A korszak elején használt cserépedények a vaslábakkal együtt feledésbe merültek, ill. az előbbiek tároló funkciót kaptak. A fémöntvényből és bádogból készült edények nem tudták tartani a versenyt a kereskedelem nap mint nap újat kínáló zománcozott, krómozott eszközeivel. Míg ezen tárgyakra csak elvétve akadtunk a faluban, addig a kemence járulékos szerszámai — a szénvonó, a pemet, a sütőlapkt — több helyen használatban vannak még ma is. Egész évben jelentős szerepet játszott a mindennapok táplálkozásában a kenyér, a tészta, a burgonya és a kukorica, azonban gyakran került az asztalra savanyítással tartósított répa és káposzta is. Az önellátó gazdaságok által megtermelt alapanyagok sokféle módon való elkészítése a hétköznapok hús nélküli étrendjét tette változatossá és próbálták pótolni a jelentős fizikai erőt igénylő földműves munkához szükséges energiát. Az alábbiakban a felhasznált alapanyagok gyakoriságának sorrendjében tekintjük át a Bődén általánosan ismert és készített ételeket. A kenyér és a tésztafélék A kenyeret az 1960-as évek elejéig a házaknál sütötték, ez még napjainkban is előfordul. A faluban 1963-ban lehetett először ke118