Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA – HORVÁTH GYULA: Mutatvány Böde XX. századi táplálkozáskultúrájából

ták. A nulláslisztből finomabb sült tésztákat, réteseket, a másodikból kenyeret és gyúrt tésztát, a kukoricalisztből málét, prószát, cipót, a vereslisztből szükség esetén perecmácsikot készítettek, de az utóbbit legtöbbször az állatoknak adták. Az étkezésre szánt kukoricát gondosan kiválogatták, szárították és a darálás után házilag választották ketté lisztre, valamint kására. > A lisztféleségeket felhasználás előtt minden alkalommal átszitálták, eltávolítva ezzel az esetleges szennyeződéseket. A kását áztatással és szeleléssel tisztították meg a felesleges héjrészektől. Azon háztartásokban, amelyekben valamelyik őrleménynek nem jutott hely a lisztesládában, sűrű szövésű vászonzsákokat és külön faládákat használtak a tároláshoz. A burgonyát elsősorban a kamrában egy erre a célra ásott és szalmával kibélelt gödörbe öntötték. Előfordult, hogy a krumplisverem a konyhába, a kemence mellé, vagy a szoba közepére került. Ezekben az esetekben a gödör tetejét deszkákkal befedték. E két utóbbi tárolási mód az 1960-as évek elejére teljesen eltűnt, funkcióját fokozatosan átvette az új házakhoz épített pince. A kerékrépának kiszedés után levágták a levelét és a gyökerét, majd beszállították és két hétig szikkadni hagyták. Feldolgozás előtt kivágták a levél tövét („Mert attól keserű lesz."), megmosták, meghámozták és fogas gyaluval szálasra gyalulták. A kádat előre elkészítették: kiforrázták (bogyós kökényágat tettek a vízbe, hogy elvegye a fa ízét), kétszer-háromszor kiöblítették és kiszárították. A répát vájdlinggal rakták a kb. 50 l-es kádba. Egy-egy vájdling répa után sót és borsot szórtak rá, minden harmadik után babérlevél is került bele. Volt aki félerős, szár nélküli pirospaprikával is ízesítette. A kádat nem rakták tele, mert a répa savanyodás közben megdagad. A tetejére káposztalevél került. Két-három hét elteltével a leveleket fehér vászonruhára cserélték, amit kéthetenként tisztára mostak. Egy főzetre is savanyítottak répát. A gyalulás után lisztet és csipetnyi sót kevertek hozzá, majd egy edénybe tették. Két napig állni hagyták, ennyi idő alatt „egy főzetre megsavanyult". A betakarított káposzta 2—3 hétig a pajtában állt. Ezután a felső leveleit lefejtették, kettévágták, majd a torzsát kivették. A répasavanyításnál leírt módon előkészített kádra rátették a 3—4 110