Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BAKSA BRIGITTA – HORVÁTH GYULA: Mutatvány Böde XX. századi táplálkozáskultúrájából

A kukorica az emberi táplálkozásban lisztté és kásává őrölve is szerepelt. Köztes növényeivel (a babbal, valamint a sütőtökkel és a takarmánytökkel) együtt a szántóföldön kapott helyet, de a konyhakertekben és a parcellák határán is termesztették. A burgonya kis területen is nagy mennyiséget adott. A családok éves szükségletüket a közelebb eső földeken és a ház körüli kertekben termelték meg. A tarló- vagy kerékrépát legszívesebben az árpa után vetették. A káposztaféléket elsősorban a konyhakertekbe ültették, de előfordult, hogy a szántóföldbe kerültek másodvetésü, köztes, határoló, vagy önálló növényként, a szükségletektől függően. Az ételkészítéshez elengedhetetlenül szükséges zöldség- és fűszerféleségeket veteményeskertben termesztették. A gyümölcsöknek és a gyűjtögetett nyersanyagoknak fontos kiegészítő szerepük volt. A nyersanyag előkészítése és tárolása A megtermelt alapanyagok közül kevés fogyasztható, illetve alkalmazható feldolgozás nélkül. Amíg egyes növények az érés után, ill. a termést tárolva azonnal felhasználhatók (pl. burgonya), addig másokat őrléssel, szárítással, savanyítással elő kell készíteni. Ugyanakkor a zöldségfélék, a gyümölcsök nyersen és tartósítva is táplálékul szolgálhatnak. Bődén a rozsot és a búzát a kamrában hombár okban (gabonásládákban), vagy a padláson szétterítve tárolták és ezeket az 1960as évek végéig mindenki a halárban lévő vízimalomban őrlette meg. A molnár fizetség fejében vámot szedett a gabonából. Az őrleményeket speciális, három-négy-öt fiókos liszt es ládákban tartották. Ez egyben mutatja azt is, hogy ételféleségenként változó lisztminőségeket használtak. A hármas beosztású lisztes ládákban a nullásnak, a másodiknak és a veresliszt nek, a négyesben még ezeken kívül a korpának jutott hely. Az ötrekeszesben rozslisztet (kenyéri isztei), daralisztet (más néven nullásai), mácsiklisztct vagy második at, kukoricaliszté t és veresliszte t tároltak. A rozsot őrléskor általában két részre, lisztre és korpára választották szét, míg a búzát legtöbbször négyféle szemcsenagyságúra (nullásliszt, második liszt, veresliszt, valamint korpa) szitál109