Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
GULÁCSI ZSUZSANNA: A gyümölcs és felhasználásának hagyományos módjai Bődén
Az alma aszalása csak egyszeri bevetési igényel. Ezért gyakran a kemencét nem is használták, inkább csak kitették a gyümölcsöt a napra. Az édes almákat aszalták inkább. A savanyú, ha aszalás után megfőznék, olyan lenne mint a kása. A vékony girizdekre, hatnyolc darabba vágott alma, különösen, ha megköpesztették (meghámozták), gyorsan összeaszott a nap melegétől. A száraz őszi napokon az almaszárítás e módjával az idős asszonyok foglalatoskodtak. Napközben forgatták az almát, este, hogy az éjjeli harmat be ne lepje, a gyerekek segítettek összeszedni. Másnap megint szétterítették. Ha a földre tették, egy köcöle nevű lepedő került alá, hogy „a föld párája ne nedvesítse." Olykor ideiglenes asztalt készítettek fűrészbakból, s deszkalapokból. Leginkább a dagasztószékre tett gyúródeszka vagy suber alkotja a tartót. A megszáradt és kihűlt gyümölcsöt ritka szövésű vászonruhába tették. Hogy jól szellőzzön, a padláson a szarufába vert szögre akasztották, „Itt nem tipródhatott rá a macska sem." Az alaposan kiszárított gyümölcs a telet kibírta, s ha nem fészkelt bele a moly, akár két évig is elállt. A nyersen fogyasztott szárazgyümölcsöt felhasználás előtt gondosan megmossák. Hideg vízbe áztatják néhány percig, majd többször vizet öntenek rá, mindaddig, amíg tiszta vizet nem hagy maga után. Az áztatás a gyümölcsöt megszabadítja a portól, hamutól, ugyanakkor meg is puhítja, ehetővé teszi. Enélkül, különösen a kőkeménnyé aszott szilva és körte élvezhetetlen. A mosás során újra válogatást is végeznek. A gyümölcs víz által fölvetett, rossz, használhatatlan részét az állatok kapják. A mosáshoz mácsikszüröt (tésztaszűrőt) is használnak. A tüskés körte és az aszalt alma szárazon is igen ízletes. Főleg a gyerekek kedvelték. „Jó fog kellett hozzá." A szárazgyümölcsöt ma is többféleképpen fogyasztják. A száraz szilvát tejesen rántva, vagy tejföllel habarva levesnek készítik el. Ízesítésül kerülhet bele cukor, fahéj, olykor egy-egy csepp ecet. Hozzá kenyeret, kalácsot esznek. Kedvelt böjti eledel, bár a faluban csak néhányan készítik. Ebergényből aszalt meggyből készített levesről tudunk. 1 2 A gyümölcskenyeret minden idősebb bödei jól ismeri, bár ők maguk nem készítik. „Barabás tanító néni karácsony böjtjére sü101
