Hála József - Horváth Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Bödéről – Liber Mamorialis – Barabás Jenő hetvenedik születésnapjára (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GULÁCSI ZSUZSANNA: A gyümölcs és felhasználásának hagyományos módjai Bődén

nyérsütés előtt szedték ki megint. „A kemence oldala mellé rakva elkerülgették addig, míg a kenyér sült." A purutya (lusta) és gondatlan gazdasszonyra mondják: „Elrohadt a szilvája a kemencében." Többszöri fűtés után a válogatás következett. A már kiszáradt, Zörgős szemeket elcsomagolták. A többit egy későbbi alkalommal újra bevetették. Egykor zsákszámra aszaltak. Öt-hat gyerek volt egy családban, akik szárazon is boldogan elrágcsálták az aszalt gyümölcsöt. Ahogy ez az érés ritmusából adódik, először a körték kerültek sorra. A tüskés körte a leginkább aszalni való, de a sózó körtéi is aszalták néha. A körtét egészben, a nagyobbakat félbevágva négyszer, ötször is bevetették. A fa alól fölszedett érett körte először a kamrába került. Itt kb. egy hétig állt, amíg meg nem puhult. „Ha nyersen aszalják, akkor nem jó az íze." Amíg ott állt, válogatták. A rosszakat kidobták, a keményeket külön tették. Ahhoz, hogy az aszalásra szánt mennyiség egyszerre száradjon, egyforma nagyokat és puhákat célszerű egybetenni. Az alaposan ki nem száradt, nagyobb, leves szemek később megpenészednének. A körtével már végeztek, amikor a szilva aszalása következett. A szilvát többször (háromszor, négyszer) kell bevetni. Az első alkalom után a szilva úgy megpuhul, hogy a gyümölcs kihúzásához egyébként használt szénvonó összetörné, kifakasztaná a szemeket. Ezért kézzel kellett kiadogatni. A gyerekekre ilyenkor rossz ruhát adtak, s őket küldték, hogy a kemence szájába guggolva adogassák ki a szilvát. Mások, hogy a kiszedést megkönnyítsék, deszkát, vagy papírlapot raktak alá. A félig kész, puha szilva ilyenkor, az első kiszedés után rendkívül ízletes. A környező vidékről (Ebergényből) említik, hogy az aszalás előtt kiszedett mag helyére egy gerezd diót tesznek.

9 Erdélyből köménymagos aszalt szilváról is tudunk. Bődén a szilva közé dobtak aszalni néhány szem barackot is. Ezeket az édes, apró barackokat a későbbiekben a szilvával együtt tárolták és fogyasztották. Tudunk azonban a barack külön aszalásáról is. Ilyenkor előbb vizes ruhával letörölték a gyümölcs szőrös héját. A körte, a szilva és az alma aszalását segíthetik az őszi száraz, meleg napok. A félig aszalt gyümölcsöt, ha szükséges volt, tovább szárogatták a napon. 100