Bereczki Ibolya: Ételünk- életünk. Skanzen Örökség Iskola 9. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

A KENYÉR TISZTELETE Sütnek a kenyerek, Homoródatmás A tészta bevetése a kemencébe, Homoródatmás A kenyérsütés munkafolyamatához is kapcsolódtak kultikus mozzanatok. Kovásztevéskor és dagasztás után keresztet hajítottak a kenyérre, gyakran mondtak ilyenkor néhány szót: Keljél szépen!, Keljél jól!, Dicsértessék!, Isten veled! Ugyancsak keresztet vetettek a kenyérre, amikor a sütőlapátra tették, késsel behasították. Amikor a kemencébe bevetették, ismét keresztet vetettek, esetleg imát mondtak, hogy jól süljenek, magasra keljenek a kenyerek. Mielőtt a gazda megszegte a kenyeret, sohasem felejtett el az aljára keresztet rajzolni. A földre ejtett kenyérdarabkát fölvették, megfújták, megcsókolták és úgy ették meg. n

Te mit gondolsz? A 20. század végére drasztikusan csökkent Magyarországon a kenyérfogyasztás, a 2002-es évben még 62,7 kilogramm volt az egy főre jutó évi átlag, ez a szám 2009-re 42,8 kilogrammra csökkent. Mi lehet ennek az oka? „Lesz még szőlő, lágy kenyér..." - a kenyérfogyasztásról A hazai kenyérfogyasztás évszázadokkal ezelőtti arányairól, mennyiségéről statisztikai adatok hiányában nehéz képet alkotnunk. A 17. század derekán Makkai László szerint a férfiak 0,7 kg, a családtagok 0,4 kg kenyeret fogyasztottak naponta. Jellemző volt, hogy a katonaságnál, uradalmakban napi adagként könnyebben osztható kis cipókat sütöttek. A gabonakonjunktúra időszakában, a 19. század második felében érte el a hazai kenyérfogyasztás a csúcsát. A kenyérhez hasonló eljárással, kelesztéssel sült kifli, zsömle a 19. századtól terjedtek el pékek készítményeiként, főként a városokban. A falvakban csak a 20. század közepétől váltak ismertté és kedveltté. A kenyeret főétkezéskor főtt ételek kiegészítőjeként fogyasztották, máskor szalonnával, hússal, tejtermékkel, sőt gyümölccsel, pl. szőlővel ették. Az 1970-es évek végétől megépülő városi élelmiszer boltok kínálata mellett a házi kenyér szinte teljesen eltűnt a hazai asztalokról. A nagy áruházláncok terjedésével a naponta többször frissen sütött, illatukkal is vásárlásra ösztönző kenyérfélék sokaságából válogathatunk. Az árucímkén olvashatjuk a kenyérben lévő különböző adalékanyagok sorát. Óvatosságra int bennünket az a tény, hogy a nagyüzemi előállítás során vegyi anyagok segítségével megrövidítik a kenyér kelesztési idejét és az eltarthatóságát. Te mit gondolsz? Szerinted mi a megoldás? Kenyérszetetetés a pékségben, Mád