Csonka-Takács Eszter: Év- kör- kép. Ünnepek és hétköznapok. Skanzen Örökség Iskola 6. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Számos kisebb lélegzetű közös munkára is sor került: a tollfosztást és a kukoricafosztást meséléssel, énekléssel tették vidámabbá. Ezek az összejövetelek alkalmat adtak baráti, családi együttlétre, sok játékra, és a fiatalok közötti ismerkedésre is. A farsangon kívül ekkor kerülhetett sor a lakodalmak megtartására is. Ahogy egyre hidegebbre fordult az idő, és a dér már megcsípte a füvet, meg kellett kezdeni az őszi szántás és vetés munkálatait, hogy a hó alatt pihenő magok tavasszal újult erővel kizöldüljenek majd. Az őszi időszak legjelentősebb gazdasági eseménye az állatok legelőről való behajtása volt. A pásztorok munkája az elszámoltatással véget ért. E jeles napok (Vendel vagy Dömötör) nagy mulatságra is okot adtak: a pásztorokat megvendégelték a gazdák, és gyakran tartottak búcsút* vagy állatvásárt is. s "v • •'O/'' Az ősz az elmúlást jelenti a természetben, ezért a katolikus mindenszentekkor* és másnap a halottak napján emlékeznek az emberek elhunyt hozzátartozóikra. Ilyenkor a község szegényeinek ételadományt, úgynevezett alamizsnát* osztottak, emellett rendbe tették a sírokat, és gyertyát gyújtottak a már nem élő szeretteik emlékére. A halottak napja hetében (halottak hete) tilalom vonatkozott bizonyos munkákra, a mulatságokra, sőt lakodalmakat sem tarthattak ekkor. Olvasd el az alábbi bejegyzéseket, amelyeket egy kéziratos bukovinai székely Halottas énekeskönyvben talált Zsók Béla! Mit gondolhatott az életről és a halálról az, aki beleírta? az é/e/e//, rá/an /eóz az í/é/e/ed!' J/ffia^.^éőzd^e/e^ vésieAA<éjzesi ^/f t/ e/t A*' 'tea^M-t „tJjfesiá/s/áia, asié/Mdf '^'i* Áajz&sifarfzsi r////r/'/á/Y/r/)áya. & TOLLFOSZTÁS: kalákában végzett munka, melynek során a toll „száráról" kézzel lehúzzák a libatoll puha részét. Csak nők vehettek részt rajta, a legények látogatása pedig tréfálkozással, hagyományos alakoskodással, felfordulással járt. BÚCSÚ: a falu templomának ünnepe, tehát annak a szentnek a napja, akinek tiszteletére a templomot felszentelték. Magyarországon a legtöbb templomi búcsút a termés betakarítása utáni hónapokra tették. MINDENSZENTEK - NOVEMBER 1.: eredetileg azoknak a halott lelkeknek, szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Egyházi ünnep, melyhez a halottakra való emlékezés szokása kapcsolódik. ALAMIZSNA: adomány vagy egyéb jócselekedet, mellyel felebarátunk szükségén enyhítünk. A halottak hetében szimbolikusan az elhunyt lelkek üdvösségéért, tiszteletük miatt osztják, főleg szegény embereknek. Pál István, pásztorfurulyás és dudás Gyertyák 12