Kemendi Ágnes: Szín-Patika. A festő- és gyógynövényismeret alapjai. Skanzen Örökség Iskola 3. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

EGESZSEG, JOBBULAS, FÜVESEMBER, MERTEKLETESSEG, GYÓGYNÖVÉNY, HATÓANYAG Legnagyobb kincsünk az egészség, s ha ez megfogyatkozik, fűhöz-fához kapkodunk. Kapkodunk bizony, a legkisebb bajra már kapkodjuk befelé a gyógyszereket, szedjük a gyorsan ható tablettákat, nem törődve a tucatnyi káros mellékhatással, amit a mesterséges szerek okozhatnak. De mit teszünk az egészségünkért? Mit tesz az, „aki jó gazdája a testnek"? Mi növényekből készítjük az egészség megőrzéséhez szükséges házi szereket, gyűjtjük a „bajban hathatós füveket, őrizzük a jobbulás ígéretes szavait." (Szutorisz Frigyes 1905.) Nincs jobb, mint a jó egészség! A régi mondás bölcsességét akkor értjük meg igazán, amikor megbetegszünk, amikor az egész-ségünk megfogyatkozik, már nem vagyunk „egészek", tökéletesek, valahol „lyukat ütött rajtunk" a betegség. „Fia egészség van, minden van"! Jól tudták ezt azok az emberek, akik földművelésből, gazdálkodásból, a két kezük munkájából éltek, orvost vagy patikát még csak hírből sem ismertek, hiszen sokszor vármegyényi területeken nem is volt. A 17. század elején az egész ország (történelmi Magyarország) területén összesen 27 (!) patika működött, a 18. század elején már 48, a század végére 193-ra növekedett a számuk. Orvosuk, az a szinte minden faluban megtalálható füvesember vagy asszony, a javas, és egy-egy különleges képességekkel rendelkező „tudós", gyógyító ember volt, aki értette „Isten rendeléseit", akinek a füvek s fák megszólaltak. Patikájuk pedig a kerek világ, vagyis a falusi embert körülvevő természet volt. Gyógynövényeket árusító füvesemberek a körösfeketetói vásárban iKemendiÁgnes felvétele 1986.1 Elsősorban a növényekkel gyógyítottak, de felhasználtak minden anyagot, amit alkalmasnak tudtak orvosságok készítésére: méhviaszt, mézet, lisztet, zsírt, szalonnát, szappant, tejet, vajat, korpát, fahamut, pókhálót és kutyaszőrt, gyíkot, békát, nyúlhájat. Felsorolni is sok lenne, mi minden válhatott még orvosságok alapanyagává. „Csak egészség legyen, mert akkor betegen is eltelik." - tartja a régi mondás, s ez azt jelenti, hogy aki alapvetően egészséges, annak egy betegség leküzdése is egyszerűbb. A régi időkben a betegségek megelőzésére nagyobb gondot fordítottak az emberek, mint manapság. A föld minden táján minden nép kereste a választ: mi az, ami segít megőrizni az ember testi-lelki erejét, hogy egészséges, szép és értékesen tevékeny maradhasson élete végéig. 18