Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

.^JJJJJJJ a va a a Szokatlan, meglepő, izgalmas kalandra hívunk most. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2009-ben adta át a kiállítások között kanyargó vasúti sínpályát, melynek eredményeképpen ma már a Skanzenben is vonatra szállhatnak a látogatók. A vasút megjelenése a Múzeum életében olyan mérföldkő volt, mint amilyen hatalmas változásokat hozott a gőzüzemű vasút megjelenése a 19. század első felében Európában. Az iparosítás időszaka meghatározó, ám ugyanakkor vitatott korszaka az emberiség történelmének. Érdemes egy pillanatra elgondolkozni azon, vajon az ipari fejlődés a különféle találmányok megjelenése áldása volt az emberiségnek, vagy elindított egy folyamatot, melyben a gépek és a technológia átveszi a hatalmat az emberek fölött, s nem távoli Madách Imre Az ember tragédiája című művében leírt falanszter-társadalom eljövetele. Áldás vagy átok volt az ipari forradalom? AVaspálya Rt. - Alapítsunk Részvénytársaságot! elnevezésű szakkörrel tulajdonképpen erre keressük a választ. Tudnivaló, hogy a történelem kereke nem visszafordítható, ám ma már talán többet tudunk az iparosítás kárairól, mint akkoriban, érdekes, izgalmas kaland lenne visszaköltözni abba a korszakba, s mai ismereteink birtokában dönteni egyes fontos kérdésekben. Játékunk, melyet a szakkör keretében lefolytatunk, egy Részvénytársaság megalapítására tett kísérlet megvalósítása lesz. Mi fogunk dönteni arról, hogy létrejöjjön-e egy vasút Gyöngyös városban és környékén. A szakkör tematikájához tartozó más füzeteinkből már sok mindent megismerhettél a második ipari forradalomról, annak magyarországi hatásairól, s persze a vasút megjelenéséről, a magyar vasúti hálózat fejlődésének szakaszairól. Az is kiderült ezekből az anyagokból, hogy gazdasági-politikai megfontolásokból nem került sor arra, hogy a Budapest-Miskolc vasúti fővonal Gyöngyös és Eger érintésével épüljön ki. De vajon miért? Mit és hogyan kellett volna másképpen csinálni ahhoz, hogy ezen a környéken haladjon a vasút? Vajon jó lett volna ez a gyöngyösi polgároknak, lakosoknak vagy sem? Képesek lettek volna az ott élők, hogy megépítsék, megépíttessék a vasúti vonalat Gyöngyösön keresztül? Ma már többet tudunk, de a kérdés továbbra is ugyanaz! Kell-e nekünk, vagy sem a vasút? Szakkörünkön felelevenítjük a korszakról és a korszak folyamatairól szerzett ismereteinket, megismerkedünk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tevékenységével, s egyben ez a hely szolgálja majd egyes foglalkozásaink helyszínét is. Lehetőségünk lesz arra, hogy ne csak képekről lássunk cséplőgépet, malmot, csizmadia műhelyt, mozdonyt, hanem saját kezünkben, bőrünkön érezzük a gépek és a technológiai eszközök hatásait. Megismerkedünk a gazdasági vállalkozások világával, az egyes vállalkozási formákkal, s megalakítunk egy részvénytársaságot a gyöngyösi vasútvonal megépítésére. Ha sikerül! Füzetünkben több, akkor élő személy rövid élettörténetét, szakmája, munkája leírását olvashatod el. Ők voltak azok, akik az 1800-as évek utolsó harmadában részvényeseivé válthattak volna a vasúti társaságnak. Személyiségükbe most mi fogunk belebújni, mai ismereteinkkel és érveinkkel próbáljuk meggyőzni egymást, kell-e a vasút vagy sem. Képesek lehettek volna ők, s képesek vagyunk-e ma mi egyeztetni igencsak eltérő érdekeinket, véleményünket? Vajon a vállalkozás létrehozása milyen konfliktusokat, vitákat gerjeszt, hogyan lehet kialakítani az együttműködést? A történelem azt igazolja, hogy sok tényező eredményeképpen akkoriban nem sikerült. Vajon ma sikerül-e? A szakkör résztvevői válnak a Vaspálya Rt. alapító részvényeseivé, már amennyiben az a személyiség akinek a bőrébe bújnak részvényes akar lenni, s szándékait érvényesíteni tudja a többiek felé is. Ezek a szereplők, akiket megtalálsz e füzet lapjain, valóságos személyek voltak. Miközben bejárjuk a foglalkozásokon a Skanzen épületeit, megismerkedünk az egyes szereplők életterével, szerszámaival, munkájával, egyre több ismerethez jutsz az érvrendszered kialakításához, melyet a vitában képviselni fogsz. Vajon meg tudod-e győzni a többieket? Lesz-e vasútja Gyöngyösnek? Vállalkozzunk vagy sem? Kalandra fel tehát! Alapítsunk Részvénytársaságot! 5