Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Részvényesek. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

Deutsch Ignác malma technikai fejlesztését a gőzgép üzemelésével képzelte el. így 1870-ben már gőzmalomként működött, 36 munkással. A vízimalma által elhasznált víz elvezetésének módosítására a községi képviselőtestület 1868. április 30-i ülése kötelezte. A tulajdonos ezt a kötelezettségét egy nagyobb bővítéssel kapcsolta össze. „Nagyarányú építkezés indult meg a húsvéti ünnepek után városunkban. Deutsch Ignác malom-tulajdonos malomtelepén hatalmas négy emeletes új malom építését kezdték meg... Az építkezéshez szükséges faanyagot melyet már szállítanak a malom telepére, utczahosszat megbámulja a közönség a szokatlanul nagy arányai miatt... Az új malom, mely nálunk egyedül képviseli a kivitelre dolgozó ipart, széles körben kelt nagy érdeklődést." A korszerűsítést Deutsch Ignác és fia 1868-ban kezdte meg. Először a villanyvilágítás előállítására egy elektrodinamógépet állítottak fel a hengermalom turbinaházában, melynek hajtására 16 erőegység áll rendelkezésre. A következő lépésben a hengermalom gőzerővel való üzemeltetését oldották meg, mert szigorú télben esetleg két hónapon át sem volt képes a turbina a hengermalomra szükséges erőt kifejteni. A gőzgép beállítására 14 hónap múlva került sor. így tudósított róla a „Gyöngyösi Újság" május 15-i száma: „Deutsch Ignác műmalma részére beszerzett új gőzgépe múlt hét végén kezdette meg működését, mi által a műmalom 100 lóerővel gyarapodott." A gépeket egy magdeburgi gépgyár szállította. Az év végére, a gép felhasználásával villamosenergia-szolgáltatásra is vállalkoztak. A következő évben a géppark megújítására került sor. A tulajdonos szavaival: .. malmunkat a legújabb gépezetekkel ellátva olyanképpen rendeztük be, hogy képesek vagyunk minden igényeket kielégíteni, melyek a mai korban a sima - avagy félmagas őrlésnek kifogástalanul megfelelnek." Az akkori időknek megfelelő korszerű malmi berendezésekkel szerelték fel, hengerszékekkel és természetesen még kőjáratokkal is, osztályozó szitákkal, függőleges szállítóberendezésekkel. A gépek meghajtását gőzgép végezte. „Ezennel van szerencsém a tisztelt őrlető közönségnek becses tudomására hozni, hogy Gyöngyösön újonnan épített modern berendezésű gőzhengermalmomat 1870. évi augusztus hó 15-étől fogva üzembe helyeztem. Elfogadok kereskedelmi és polgári őrléseket, egyaránt nagyban és kicsinyben; a lisztnek a lehető legfinomabb minőségéért annál is inkább szavatolok, mivel hogy ezen gőzmalomban az őrlés csakis hengereken történik, a kőőrlés teljes kizárásával." A malom 1885-ben már 138 000 mázsa lisztet állított elő, 1 560 000 forint értékben. Ennek nagyobb részét Németországba, Angliába, Franciaországba és Svájcba exportálták. A malomban hat tisztviselőt és 50-60 munkást foglalkoztattak, akik között volt napszámos 80-90 krajcár, szakmányosok 1,00-1,10 korona, kézművesek pedig 1,50-1,80 korona napibérrel. A tényleges munkaidejük napi 10 óra volt. Deutsch Ignác malomgépészeti munkákat is vállalt, a gabona-feldolgozó ipar háttéripari tevékenységét végezte. Malomhengervágáshoz a Ganz és társa budapesti cégtől szerezte be a hengervágó gépét. A vármegye alispánjának éves jelentése 1875-ben így szólt: „Az egri és a gyöngyösi malomvállalatok a szállítási tarifák és a gabona beszerzés nehézségeivel küzdenek, mert a budapesti malmok olcsóbban szállíthatnak Bécsbe, sőt Pozsonyba is." A helyi mezőgazdaságban az egyre belterjesebbé váló földművelés, valamint a növekvő istállózó állattartás szükséglete miatt mind jobban és jobban visszaszorult az árugabona termelése. Ennek a helyi malomiparra az volt a hatása, hogy a malmok más piacokról voltak kénytelenek a gabonát versenyképességük rovására beszerezni. Gyöngyös környékén a szállítási költségek roppant előnytelenül alakultak. A budapesti malmok 1875-ben Bécsig 54 fillért, a gyöngyösi vállalat egyharmada távolságra 80 fillért fizetett a mázsánkénti szállításra. GOZMALOM MEGNYITÁS D J 15