Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

HUSZITA-HÁZ A „Huszita-ház", vagy más néven „cseh-ház" épület-elnevezés nemcsak Göncön, hanem a környező településeken is megtalálható. A néphagyomány való alapját - azaz, hogy e házakat husziták lakták volna - a kutatások eddig még nem erősítették meg, máig is vitatják. Az erődszerű lakóépületet mészkőhabarcsba rakott kőfalazat, emelt lakószint, szűk ablaknyílások, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló, és a szomszédos pincékbe ágazó járatok jellemzik. ICCE Űrmérték. Egy magyar icce 0,848 liter; egy pozsonyi icce 0,839 liter; egy kis (erdélyi) icce 0,707 liter KATASZTRÁLIS HOLD (jele: kh) a hold területi mértékegység legfontosabb alegysége, hagyományosan az ekével egy nap alatt felszántható területet jelenti. Túlélte a metrikus mértékrendszer bevezetését, földnyilvántartási használatát csak 1970-ben szüntették meg, de használata ma is gyakori. Egy kataszteri vagy katasztrális hold 1600 négyszögöl, ami 0,575464 hektárral vagy 5754,64152860983296 négyzetméterrel egyenlő. Egy hektár 1,7377 katasztrális holdnak felel meg. KÁRMENTŐ A bormérő asztalt lécekből álló rács, a kármentő kerítette el az egyik sarokban. Itt tartották a törékeny holmit, a mérés alatt levő bort, s ha dulakodás támadt a kocsmában, a kocsmáros ide menekült, magára húzva a kármentő ajtaját. Innen nyílt a bejárás a konyhába is. KOCSMA Azokban a városokban, ahol a polgári borkimérést engedélyezték, a szőlősgazdák a lakóház egyik, többnyire utcai helyiségét rendezték be ivónak. Felszerelése hasonló volt az állandó kocsmáéhoz. Mind az időszakos, mind az állandó kocsmákban folyó borkimérést cégér jelezte. KÓSER Mózes harmadik könyvének 11. fejezetében az Örökkévaló megparancsolja a zsidó népnek, melyek az ehető állatok, és melyek nem ne tegyétek magatokat tisztátalanná velük, mert tisztátalanok lesztek általuk. Mert én, az Örökkévaló vagyok, a ti Istenetek, szenteljétek tehát meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert szent vagyok Én!" (uo. 11:43-44.) A kóserségi előírások alapja: 1. Ne keveredjen tej, illetve annak származéka hússal és annak származékával. 2. Maga a hús is korlátozva van bizonyos állatfajtákra, és azokat is csak akkor ehetjük meg, ha rituálisan lettek levágva (schitá), és minden vér; illetve bizonyos zsírok el lettek belőlük távolítva. 3. Bor; illetve szőlőlé, vagy ezeknek származéka (pl.: borecet) csak olyan lehet, amit zsidók készítettek. MEZŐVÁROS Olyan település, ami jogilag a szabad királyi város és a jobbágyfalu között áll. A mezővárosok lakóit a különböző szintű kiváltságok - vásár- és piactartás joga, a településen belüli önálló bíráskodás joga, kedvezőbb adózási rendszer - élesen megkülönböztették a szomszédos falvak jobbágyaitól. A mezővárosok az ország egyes vidékeinek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjaivá váltak. Tokaj-Hegyalja mezővárosainak fejlődésében a kedvező természeti adottságok mellett az egyedülálló szőlőtermelés és borkereskedelem játszotta a legfontosabb szerepet. A tokaji fehérbor (aszú) az egyik legfontosabb, és jól értékesíthető áru volt nem csak hazánkban, hanem külföldön is. A szőlőtermelést kiszolgáló iparosok (kádárok, kovácsok, bognárok, kőfaragók) is biztos megélhetésre számíthattak.