Csesznák Éva (szerk.): A Felföldi mezőváros egykor és most. Skanzen Örökség Iskola 1. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2010)

NAPSZÁM A bérmunka egy fajtája, amelynél a munkában töltött napot (félnapot) veszik alapegységnek, és ezt fizetik. Századok óta napkeltétől napnyugtáig számították a munkanapot, nyáron 10-14, télen 6-8, átlagosan 10 óra a napi munka 1 óra ebédidővel, fél óra pihenővel délelőtt és délután. NAPSZÁMOS A napszámosok olyan földjüket veszített, elszegényedett parasztemberek, akik más megélhetés híján mezőgazdasági alkalmi munkából, leginkább idénymunka során tartották fenn magukat, (pl. aratók, kubikusok, cséplők, kapások stb.) NEKTÁR A Himnuszban megénekelt Tokaji Natúreszencia, másképpen Nektár Tulajdonképpen ez nem bor; alkoholos ital, hiszen hosszú évtizedes érlelés után sem lesz alkoholtartalma magasabb 3-4 M-foknál. Mégis, koncentrált formában tartalmazza mindazt, a világon egyedül csak Tokajra jellemző illat és ízvilágot, ami ezt a borvidéket jellemzi. Már az ókorban is ismert ital volt. Az aszúszemek begyűjtése után a szemek egymásra gyakorolt nyomásának hatására kicsöpögő, mézszerű állagú folyadék. Forgalomba nem kerül, pincelátogatás alkalmával ízlelhető! NEMES PENÉSZ A Cladosporium cellare (feketepenész) és más gombák alkotta penészbevonat a fahordós érlelésű és jó klímájú, bort tároló pincék falán, továbbá fémen, fán, üvegen stb. SÜTŐASSZONY Elsősorban városokban, szegény, de tisztességes és tiszta asszonyok, özvegyasszonyok, vett vagy saját búzalisztjükből kenyeret sütöttek, amelyet a piacon árusítottak. Volt olyan kenyérsütő asszony, akinek biztos vevőköre volt, ez házhoz is szállította rendszeresen a kenyeret, melyet elsősorban a városi tisztviselők, úricsaládok asszonyai vettek, de beteges, elfoglalt, gazdaasszony is, ha nem volt ideje kenyeret sütni. Az ügyes és kedvelt sütőasszony jól keresett, volt, aki segítséget is tudott fogadni: dagasztó, bevető asszonyokat. A sütőasszonyok közül volt, aki csak zsemlét, kiflit, kalácsot vagy perecet sütött eladásra. SZENT DONÁT Szent Donát számos borvidéken szőlővédő szent. Donát ókeresztény püspök 362-ben szenvedett mártíromságot. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásának tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemi károk ellen fohászkodnak (villámcsapás, jégeső). SZENT KERESZT TÁRSULAT A Szent Kereszt Társulat az egyik legrégebbi vallásos társulat volt Gyöngyösön. A 15. században alakult, majd megszűnt. 1701-ben újraalapították, kisebb megszakításokkal mai napig él. Más vallásos társulatokkal együtt szigorú, írott alapszabályok szerint, önkormányzati szervezetben működik. A társulathoz való tartozás legfőbb feltétele a vallási előírásoknak megfelelő életvitel. Vezetőiket korábban rituális külsőségek között választották. Feladatuk többek között a templomi oltárok fenntartása, ápolása, az egyházi szertartásokon, temetéseken való részvétel és közreműködés volt. Jótékonysági tevékenységet is folytatnak. Segítik a szegényeket, betegeket, felkarolják az elesetteket. TOKAJ-HEGYALJA A borvidék 1561 óta dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a „három sátorhegy" (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára.