Cseri Miklós (szerk.): A Skanzen vonat. A BCMOT 422-es története. Skanzen füzetek 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

Jendrassik György (Budapest, 1898. május 13. - London, 1954. február 8.) gépészmérnök, aki a dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése te­rén ért el világhírű eredményeket. 1919-1920-ban ösztöndíjasként a berlini mű­szaki egyetemen tanult, ahol többek között Einstein előadásait is hallgatta. 1922-ben sze­rezte meg kitűnő minősítéssel a gépészmér­nöki oklevelet, és még ugyanebben az évben elkezdett dolgozni a Ganz és Társa - Danubius Villamossági- Gép- Waggon és Hajógyár Rt­nél. Több szabadalmat dolgozott ki, amelyek­kel a járművekben is alkalmazható kis- és kö­zepes teljesítményű dízelmotorok kifejleszté­sét alapozta meg. A Ganznál egyre feljebb ju­tott a ranglétrán, 1942-ben vezérigazgatóvá nevezték ki. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A háború után politikai támadások kereszttüzébe ke­rült, ezért elhagyta az országot, majd Londonban telepedett le. 1990-ben poszthumusz Szé­chenyi díjjal tüntették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents