Szőke Judit - Kiss Kitti: A kóser konyha. Skanzen füzetek 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

fii ií m low 3 IM lin í n s iVii • Kósernek röviden azokat az ételeket, italokat, valamint használati és szakrális tárgyakat nevezzük, melyek megfelelnek a zsidó vallás étkezési előírásainak. Ezen előírások meglehetősen sokrétűek, s tórái

1 eredetük révén betartásuk a vallásos zsidók számára az Istenhez való kötődést hivatott kifejezni. A táplálkozásra vonatkozó szabályokat lényegében három nagyobb csoportra oszthatjuk: Csak kóser állat húsa fogyasztható. A zsidó vallási szabályok szerint nem minden állat kóser, ezért az előírások tiltják bizonyos húsok fogyasztását. A rovarok és csúszómászók például ehetetlenek. De kiterjed a tilalom a ragadozó madarakra, valamint a pikkelyekkel és uszonnyal nem rendelkező vízi élőlényekre is. Ami az emlősöket illeti, kósernek csak a hasított patájú, kérődző állatok tekinthetők. Ennek megfelelően nem számít kósernek sem a disznó, sem a nyúl, sem pedig a ló. A vér fogyasztásának tilalma. A zsidó vallás szigorúan tiltja a vér fogyasztását, azt ugyanis hagyományosan az élet forrásának tartja. A nem kóser körülmények között levágott állatot nem szabad megenni. A kóser vágás lényege a gyors, az állatnak minél kevesebb fájdalmat és szenvedést okozó mozdulat, valamint a vér kifolyatása a testből. A boltban vagy a saktertól

2 vásárolt húsból a legtöbb esetben áztatással és sózással távolítják el a maradék vért, így téve alkalmassá azt a főzésre. Az ún. sózó kosarakat, melyeket hagyományosabb zsidó közösségekben a mai napig is használnak, többnyire huculok vagy cigány háziiparos mesterek készítették, s árulták. 1 Tóra: Mózes ószövetségi öt könyvét tartalmazó szent könyv. 2 Az állatokat kóser módra levágó szakember 9