Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A falvak építészete - Duranci, Bela: A vajdasági népi építkezés jellegzetességei
Kerekólak családok. A megélhetésükhöz szükséges pusztákhoz a györgyéni állattartók földfoglalással jutottak. Az ideköltözött bunyevác határőrök, azaz független parasztok, kettős lakhelyet alakítottak ki: szállást építettek a pusztákon és házat a városban, annak a délnyugati részén, a város és az ugarföldek között. Miért volt erre szükség? Mert az élet megkövetelte! A belterületek ugyanis szőlőgazdálkodásra alkalmas homokos talajúak, míg a kültelkeken növénytermesztésnek megfelelő fekete föld van. A „csernozjom" gyorsan kiszorította az állattartást, pontosabban az állattenyésztés másodlagos lett. A határőrvidék 1743-ban történt megszüntetése spontánul vezetett oda, hogy a lakosság a városba irányuljon, olyannyira, hogy végül a város már kötelezte is a szállásaikat városi ház építésére. Mellesleg legyen mondva ez többek között azért történt, hogy könnyebben ellenőrizhessék az adófizetést. Érdekes, hogy ezek a szállások az 1697es zentai csata, tehát a török kiűzése után jöttek létre. Ekkor az egykori veremházaktól nem messze épültek a szállások. Az egykori legelők a szállástól egészen a határig terjedtek, szélükön kisebb területet már műveltek is. Innen látták el a családot. A fokozódó mezőgazdasági termelés következtében mind nagyobb és nagyobb terület vált szántófölddé, s ez mindinkább közeledett a szálláshoz. Olyannyira, hogy végül már csak egy kis tisztás maradt meg a szállás körül, jeleként az egykori legelőknek. Ekkor a szállást már be is kellett keríteni, mert a jószág kárt tett volna mezőgazdasági termékeikben. Az 1890-es szabadkai összeírás szerint Szabadkán a városban 5708, míg a környező falvakban és szállásokon 5333 ház volt. A változások előbb a patriarkális nagycsaládszervezetet bomlasztották fel, ma pedig már annak vagyunk tanúi, hogy a szállási világgal eltűnőben van e népi építkezés is. Pedig, mint láthattuk, mennyire a dolgok logikus menete és a szükséglet alakította ezeket a formákat.
