Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A malomipar emlékei - Bordás Attila: A feketicsi széldarálók
A feketicsi széldarálók Bordás Attila Ha ma szélmalmokról hallunk, általában az errefelé is előforduló, hollandiainak nevezett típusra gondolunk. A jugoszláviai szélmalmokról NIKOLIC, Rajkó írt monografikus összefoglalást a vajdasági múzeumok évkönyvében 1 , de előtte is és utána is többen foglalkoztak a vajdasági szélmalmok kérdésével. 1911-ben LAMBRECHT Kálmán közölt mesterszavakat, többek között beodrai és óbecsei gyűjtéséből is 2 . Számos írásában ós könyvében áttekintette a szél-, vízi- és szárazmalmok technikatörténeti és részben néprajzi vonatkozásait is 3 . Sajnos, bejelentett ilyen tárgyú könyve és összegyűjtött néprajzi anyaga nem jelent meg . LAMBRECHT mindössze huszonhat éves volt, amikor a malmokról szóló utolsó írása megjelent. Mint ismeretes, a Tanácsköztársaságban való részvétele miatt NOPCSA Ferenc karolta fel és alkalmazta intézetében. NOPCSA Ferencet különben a jugoszláviai malmok leírásakor idézik 5 . A sors úgy hozta, hogy HERMAN Ottó támogatásával és sugallatára megírt malomtörténeti tárgyú írásai után LAMBRECHT paleontológiával kezdett foglalkozni és ebben európai hírű tudós lett. Tekintettel arra, hogy részletes bibliográfia nem jelent meg műveiről, feltételezhető, hogy később is írt a malmokról. A műveltség útjai című kötetekben például LAMBRECHT szerkesztőként szerepelt, megírta a maimászat néprajzi és történeti anyagát 6 . Élete végén újra visszatért a néprajzhoz, halála előtt egy évvel ugyanis kinevezték a pécsi egyetem néprajzos professzorának. Térjünk azonban vissza a malmok történetéhez. A Szerb Matica tudományos közleményeinek első számában a későbbi belgrádi néprajzos professzor, BARJAKTAROVIC Mirko, közölt nagyon érdekes leírást a bánáti szélmalmokról . A szakmai írások közül HARKAI Imre 1976-ban megjelent közleménye a topolyai szélmalomról 8 , az alkalmi írások közül pedig KERESZTÉNYI Józsefé és BARTUC Gabrielláé érdemelnek figyelmet 9 . A vajdasági szélmalmokkal a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézet is behatóan foglalkozik. Felméréseiket RUDINSKI Antun műépítész vezeti, dolgozattal azonban csak BESZÉDES Valéria néprajzos jelentkezett: az oromi szélmalommal kapcsolatos gyűjtéseiből 1. NIKOUC, Rajkó 1965. 97—113. 2. LAMBRECHT Kálmán 1911. a LAMBRECHT Kálmán 1915. 4. TÁPLÁNYI Endre 1989. 5 RADOVIC, Bosiljka 1953. 78—85.; BUGARSKI, Astrida 1968. 162. 6. Anonimus = LAMBRECHT Kálmán?: A malomipar. In A műveltség útja XII. Budapest é.n. 229—319. 7. BARJAKTAROVIC, Mirko 1960. 218-217. a HARKAI Imre 1976. 371.; továbbá HARKAI Imre A topolyai szélmalom — kiállítási katalógus magyar, szerbhorvát német és angol nyelven, é.n. (1989), h.n. 9. KERESZTÉNYI József 1978. 14—17.; BARTUC Gabriella 1983.; NÉMETH István 1988.
