Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A malomipar emlékei - Bordás Attila: A feketicsi széldarálók
publikált . E sorok írójának is alkalma volt Oromon gyűjteni, úgy találja azonban, hogy ipartörténeti szempontból a régi vajdasági szélmalmok közül az obornjacai (völgyparti) érdemel megkülönböztetett figyelmet. E malom tetőszerkezete a vitorlával együtt másmilyen módon fordítható a szél irányába, mint a ma is álló és összehasonlításra alkalmas csurogi, melencei, karadjordjevói, gardinovci, gunarasi, vagy az áthelyezett és helyreállított topolyai szélmalom. Bevezetőnk arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy még mindig igen sok közöletlen adat található levéltárainkban, a múzeumi és műemlékvédelmi adattárakban, bár nem mondható szegényesnek a vonatkozó irodalom sem. A néprajzi gyűjtést természetesen nem szabad elhanyagolni, mert például feketicsi falujárásom alkalmával vidékünkön ismeretlen típusú szélmalmok létezéséről szereztem tudomást 11 . Lássuk azonban kutatásaim helyszínét. Kovács földmérő 1765 körül készült Terr. Possess Verbász című térképén északkeleti irányban a következő Praed(ium)ok határosak Verbásszal: Szek'rty, Veketity (tévedésről lehet szó: a német helyesírás szókezdő V-je F-nek olvasandó) Velity és Sophrony 12 . A térképezéskor ezek még mind puszták voltak. De idézzük teljes egészében a feketicsi egyházi levéltárban őrzött Fekete-Hegy Helység Meg-Szállításának Leírása című okiratot, 1794-ből: „Nyertének is ugyan azon Föld nélkül szűkölködő Famíliák a Királyi Kegyelmes Resolutio szerént Tekintetes Nemes Báts Vármegyében, Tekintetes Zombori Administratio alatt, ámostani ujjontan fel vett nevezete szerént, Fekete-Hegy nevezetű Pusztát lak' földül, a'Szomszéd Határban megnépesitett Uj Verbász Helységtől kimaradóit Parasztinátz és Kis Dobra nevezetű maradék Pusztákat edgyütt, mely Pusztákhoz, a már ki adott Kegyelmes Királyi Resolutio után Nagyságos Ürményi Mihály Zombori Administrator Ur közben vetésére Velity nevü Puszta is hozzájok adatott, melyből áll az egész Helység Határa 140 Colonicalis egész Sessiokat foglalván magába, a'Parochialis 1. Helység részére is 1. Mészárszék is 1. egész, Notarialis 1/2 és Oskolához is 1/2 Sessiók ós közönséges Pascuumon kivül. Ezen Fellyebb emiitett Fekete Hegy a'Királyi Resolutioban Fekete-Toban jelentetik; a Ratzok pedig a meg-szállitás előtt Feketitynek. Mely Fekete-to nevezetet ezen Tek. Nemes Báts Vármegye hibásnak találván, meg a'Meg-Szállitás előtt ezen hibás nevezet a Nemes Vármegye által megigazított, és Fekete-To egósszen töröltetett. A'mint ezt aTek. Nemes Báts Vármegye Protocollumaban fel lehet találni. Azonban minthogy a'Kun-Hegyesről származandó lakosok közzül sokan ezen Uj Lakó Földre mondtanak: kellett a'Fellyebb meghatározott népnek számát más Helyről és Vármegyéből származandó lakosokkal is pótolni, kik közül Tekintetes Nemes Vármegyében fekvő Tisza Bura nevü helységből jött lakosok legszámosabbak valanak, kiket a'Kun-Hegyesi lakosok, magok közé még eleveni lakó Földökben, magok önként szettének és hivtanak összve, ki is jóllehet nem elsők voltak a'Lako Földnek meg nyerésében, meg kell mindazon által jo lélek esméret szerint vallani, hogy mind ezen Uj Helységben való meggyökerezésben, mint Helység tartásban, mindaz effélékre megkívántató Tehetségekben elejitöl fogva, különös, és bátran mondani, leg első dicséretet érdemeltetnek ugyan azon Buráról szakadt edgynehány lakosok... 13 . 10. BESZÉDES Valéria 1986. 435—438. 11. BORDÁS (sajtóhiba — BÓRÁD) Attila 1987. 12. LÖTZ, Frederich 1935. 14., 17—18. 13. Prutccoltum Eccleslae H.C. Fekete=Hegyiensis Aó 1790. c. kéziratos füzet — Feketicsi Református Egyház Levéltára, 185—189. ; SZABÓ Lajos Kunhegyesi föküeien emberek Feketícsre kötözése 1785-ben, Kisújszállás, 1986. Sokszorosított kézirat
