Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Duranci Béla: A györgyéni tanyák - a tanyaház és környéke
családban nem volt fiú utód, illetve, hogy csődbe jutott a gazdaság. Az említett melléképület (nyári ház) később a tanyán dolgozó béres (kommenciós) lakása volt. A picike szoba és konyha lakást adott az egész bérescsaládnak. A béres gyerekeit ahogy megtanultak járni, azonnal befogták a tanyai munkákba. A házközösségek széthullása után az örökös nélküli gazda olyan nincstelen béreseket alkalmazott a tanyáján, akik az életük végéig nála maradtak mint szakmányosok (kommenciósok) vagy mint bérlók. Később ezek közül egyesek önállósultak azáltal, hogy megkapták az örökös nélküli gazdájuk vagyonát, illetve megvették a csődbe jutott gazdának a birtokát, illetve annak egy részét. Szabadka bótermó földjein szétszórt tanyák lakóinak dolgos keze segítette elő e vidék gazdasági felvirágzását. A várost környező tanyákon letelepült volt őrvidéki granicsárok utódaiból lett parasztcsaládok, valamint az ó munkájukat segítő szolgák, árendások, felesek,, szakmányosok (kommenciósok) és részesek tették a valamikori parlagot gazdagon termő vidékké. Ma már csupán a tanya előtt levő gyep maradt meg eredeti mivoltában, és az ma próbatételül szolgál a jövő és a kiöregedett nemzedéknek: — amikor a tanya gyereke a saját lábán elindul, már őrzi a jószágot, meggátolja, hogy az a szomszéd gyepében, vetésében kárt tegyen, és fokozatosan felkészül a paraszti munkákra; — ha a tanyai ember megöregszik, azt mondják neki: „kendet legjobb, ha elvisszük a városba, ha már a marhákat se képes a tanya tövében tartani". És ez már a vég kezdete... Kétségkívül a tanyáknak megvan a maguk műemlékjellege, ezért érdekünk, hogy óvjuk és az utókor számára megőrizzük őket. Másrészt idegenforgalmunk szempontjából a maguk sajátos varázsukkal igen vonzóak. Sajnos, az a két érdek, hogy a tanya újraéledjen és továbbéljen, sehogyan se tud összetalálkozni. A tanyák műemlékvédelmének és a társadalom érdekeinek a metszópontján nem találtuk még meg a saját szerepkörünket (de nemcsak mi!), habár mindannyian nagy eróbefektetéssel kutatunk utána. A megbolygatott ökológiai egyensúly elvesztése, a györgyéni dombhátak és völgyek sajátságainak a megszűnése olyanná változtatta e tájat, hogy az manapság inkább hasonlít valamely más régió prérijére, mint az egykori tanyavilágra, de ez a megállapítás vonatkozik az egyéb, műemlékjellegű struktúrákra is.