Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Duranci Béla: A györgyéni tanyák - a tanyaház és környéke
Egy györgyényi tanya hasábokkal töltöttek meg. A szalma közé rakott jéghasábokat így tartósították a nyári forróság idejére. Ezekből a gazdasági gócokból — házközösségekból, illetve úgynevezett családi tanyasorokból (tanyaközpontokból) folyt a meglevő termőföldek, illetve a török időkben elparlagosodott vagy az az ideig soha fel nem szántott földek megművelése. A férfi testvérek közötti birtokmegosztás után — ami mindig hosszanti irányban történt —, az újabb parcellákon új tanyák épültek, amelyek szerkezeti felépítésük szempontjából mindenben megegyeztek a régebben épültekkel, így alakultak ki az úgynevezett családi tanyasorok (tanyaközpontok). Amelyre még én is emlékszem, az az úgynevezett Préic-sor volt. Ez a tanya-sor ma már igjen foghíjas. Ennek a folytatásában — a szabadkai—pacséri út túloldalán — következett a Stantic-sor, amelynek a mélyebben fekvő területein még a negyvenes években is jól ki lehetett venni a valamikori verem házak körvonalait. Az öregek elbeszéléseiből — akik különös tisztelettel emlékeznek a múltra — sok mindent tudhatunk meg a valamikori tanyai életről, az azzal kapcsolatos életfelfogásról és mindarról, ami a múlt valóságos ábrázolását nyújtja. A birtok ura és irányítója mindig az apa, a bátyó (a gazda) volt. O osztotta be munkára a többi tanyabelit. A gazdasszony a nana jelölte ki a soros nőcselédet, és szervezte meg az asszonyok munkáját. Egy-egy tanyán átlagosan 15 személy, de esetleg több is élt. A házban a bátyó (házigazda) hált a nánával (a gazdasszonnyal) és esetleg a kisebb gyerekekkel. A keletre néző házban alvókat a hajnali napsugár elsőként ébresztette fel. Az ablak alatt levő tyúkólból jelentkező kakaskukorékolások elsőként jelezték, hogy vár a házbeliekre a nehéz paraszti munkával teli nap. A tyúkól lakói azt is jelezték a házbelieknek, ha a tanyára hívatlan vendég érkezett: tolvaj, görény vagy róka.
