Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
A szállások építészete - Tripolsky Géza: A Tisza-vidék tanyái
A Tóth-tanya udvara Zentán a Likasi úton, a tanyaépület 1830-ban épült Az épületegyüttes 1830 körül épült. Illetve akkor építették a lakóházat és a vele szemben levő istállót. Az udvar harmadik oldalát végül egy különböző rendeltetésű épülettel zárták le századunk harmincas éveiben. Végül néhány évvel ezelőtt garázzsal szűkítették az egyik sarkot. Az épületek tehát U alakban helyezkednek el, úgy, hogy a betű nyitott része a Likasi út felé, déli irányba néz. A nyitott rész közepén csak egy kút van, amelyik a két háború között még gémes volt. A legújabb, az udvar végén elhelyezkedő épület különféle célt szolgál. Egy 11 m hosszú és 5 m széles téglaépítményról van szó. A közepén daráló, balról tyúkól, jobbról disznóól van. A disznóóltól jobbra, ugyancsak a harmincas években akol, góré és szín épült. A múlt századi épületek, a lakóház és istálló véggel az út felé, bejárattal egymás felé néznek. A lakóház a háromosztatú épület bővített változata. 20 m hosszú és 7 m széles a teljes épület. Az újabb kori átalakítás előtt oszlopos tornácra léptek be. Innen nyílt a pitvar, amelynek belső részében szabad kémény volt. Balra egy nagyobb, jobbra egy kisebb szoba volt. Mindkettőt lakták, és banyakemencével fűtötték. Az épület végén, észak felől igen nagyméretű kamra volt udvari bejárattal, tehát nem a verandáról nyílt. A lakóházzal szemben, nagyságra is hasonló épület készült, az istálló. Pontos mérete: 16x7 méter. Ez csak a főépület, mögötte ugyanis szecskást és színt építettek. A szecskás nagyméretű, tehát télidőben sok takarmányt tudtak ott szárazon tárolni. Az istállóban a bejárattal szemben és a jobb oldali falon etető rács és jászol van. A szemben levő rész a marháké, a jobb oldalon levő a lovaké volt. A borjú a bejárattól balra kapott helyet. A lakóház és az istálló, tehát a két legrégibb épület vert falból készült, ami jellemző vidékünk építészetére. A mennyezet mindkét épületben mestergerendás és födém gerendás. Az istállóban középtájon a mestergerendát alátámasztották. Vidékünk építészeti szokásaihoz híven a födém gerendákat sárléccel (szelezés deszkával) födték, s ezt felül vastagon tapasztották, mert a padlást gabonatárolásra használták. A lakóházat alul is tapasztották, az istállót