Balassa M. Iván szerk.: A Vajdaság népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A szállások építészete - Tripolsky Géza: A Tisza-vidék tanyái

viszont nem. Mindkét épületen nyeregtető van. A tetőszerkezet szarufás, kakasülós. Érdekes, hogy az épületeket fazsindellyel fedték. Ez az istállón 1928ig, az újjáépítésig megmaradt. A lakóház zsindelyteteje viszont 1942-ben égett le, és aztán rendes méretű cserepet használtak. Minden épületet tapasztottak és fehérre meszeltek. A falat alulról, körülbelül fél méter magasságig „venyige feketével" húzták el. A lakóház oromfala paraszt barokk volt, a homlokzat a század elején eklektikus jelleget kapott. Az istállón állóhézagos deszkaorom volt, és ez meg is maradt. Érdekes, hogy a városban igen elterjedt napsugaras oromfal a szálláson nem honosodott meg. Sajnos részletesebb leírásra nincs lehetőség. A bácskai szállások számbavétele ós építészeti vizsgálata bizonyára többet érdemel. S a vizsgálódást addig kell elvégezni, míg erre alkalmas épületet találunk. Ennek az időszaknak igencsak a végén járunk. Irodalom GYÖRFFY István 1937 A magyar tanya. In GYÖRFFY István Magyar falu — magyar haz. Budapest, 1943. 49—77. HOFER Tamás 1980 A hazai tanyarendszer és a másodlagos településszóródás külföldi példái. In POLÖSKEI Ferenc — SZABAD György szerk. 1980. 9—60. PÖLÖSKEI Ferenc — SZABAD György szerk. 1980 A magyar tanyarendszer múltja. Budapest PUSZTAI Ferenc 1980 A tanya szavunk jelentéstörténeti kérdései. In PÖLÖSKEI Ferenc — SZABAD György szerk. 1980. 61—70. RÁCZ István 1980 A tanyarendszer kialakulása. In PÖLÖSKEI Ferenc — SZABAD György szerk. 1980. 97—148.