Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
m Én alább is megnevezett Kóróst lakos Nagy Farkas Mihály, ezen alázatos Instant/ám által fojamodtam T: N: Törvényszéknek ón irántam sokizben tapasztalt ritka példáju Kegyes Szeretetihez ezen dolog iránt, hogy tudnia illik, mivel házatskám arégiségnek miatta annyira meg romladozott, hogy ippen már alig hogy benne lakásom lehet, Ujjnak épétése végre 1776dik esztendőben főid felet lenni szokott talpakat, ollyakat melyjen egész épület szokott állani M. Uraságnak sok iz béli jelentésem után íaragtam 6. darabokat, Négyet ollyatén fából mellyek ez előtt 20 esztendőkkel dűlhettek ki, kettőt pedig Szántó íöldekben lévőkből ollyakból mellyeknek csak legalsó ágaiban tapasztaltatott valami nedvesség, nem kűlőmben a többi oldalában meg kívántatok is hasonló hibás, és eset Iákból faragtattak, ezek után midőn márházomhoz takarítottam és sok költségemmel munkában vétettem és annyira elkészíttettem hogy immár az egész épület egybe szerkesztessék akkor, Méltóságos Uraságszabadáste tízesébőligyekezik el hordatni, a mint hogy már némely részét el is téríttette. Evégre fojamodtam T:N: Tőrvény Széknek kőnyőrűletességhezszokot Kegyes Tekinteti eleibe, és kérem Méltóztassék ritka pám bő Its elméje szerént vélem annyijótt tselekedni hogy a lent említet Epületemhez tartozandó talpak a többi eszközeivel egyút meg maradhassanak. Nagy Farkas Mihály leveléből megtudjuk, hogy az ormánsági Kóróson, Baranya megyében bevett szokás a házakat talpakra építeni. A kérvényben szereplő hat darab talpfáról leginkább arra következtethetünk, hogy három helyiséges lakást készül építeni magának, amihez általában két hosszú- és a válaszfalak alá négy rövid talpgerenda szükséges. A talpfákat és „az oldalában is megkívántató" fákat - bizonyára a vázat alkotó oszlopokat - a helyszínen maga faragja ki száraz és dőlt fából, majd hazaviszi, és megmunkáltatja. A leírás fényt vet arra a munkamegosztásra, ami a jobbágygazda és valószínűleg egy értő specialista közt létre jött. Az egyszerű parasztember előkészíti, lenagyolja a faelemeket, a nagyobb szakértelmet kívánó méretre szabást, összeállítást pedig avatottabb kezekre bízza. (Talán nem ácsmesterre, mert azt a nagyobb költség miatt említette volna.) Megtudjuk továbbá, hogy a földesúr akadályozza az építkezést, sőt elkobozza a kifaragott építőanyagot. Egy olyan összeütközésnek va1 Baranya megyei Levéltár (a továbbiakban: BmL) Siklósi Úriszéki iratok 9/1778.
