Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Baranya megye természeti, politikai, helyrajzi leírása 1785-1786-ban

Ozorán szerepel a kémény.

102 Felsőnyéken egy 1782-es datálású házban maradt fönn szabadkémóny. Somogyban viszont ekkor még a kisebb nemesi lakokban is főleg füstőskonyhák vannak.

104 Ezt tanúsítja nemzetes Szita Lőrinc 1763-ban összeírt javainak jegyzéke Nemesvidről: „... nem régen jó fábul épétett ház vagyon, a kiys Tőlfa sendöllel vagyon födelezve, Egy Kálhás Szobábul, egy benyillóbul, Füstős Konyhába és egy Kamrábul áll,... A Széchényi-féle Descriptio külön kérdéscsoportban foglalkozik az Iparosokkal. Valamennyi faluban név szerint összeír minden kézművest és iparost. Pontos jellemzést kapunk róluk: honnan jöttek, milyen szinten rendelkeznek a szakmai ismeretekkel, van-e segédjük, céhtagok-e, kinek dolgoznak, megélneke a szakmájukból, milyen vagyonuk van, kinek a házában laknak, és így tovább. Minket az építőiparosok érdekeltek. Azt tapasztaltuk, hogy a megyében ekkor 49 kőműves, három kőfaragó és 37 ács van, a rengeteg molnár mellett, kiknek a száma magasan fölülmúlja más kézművesekét, még a kovácsokét is. Térképen megjelöltük azokat a helységeket, ahol a kifejezetten építéssel foglalkozó iparosok laknak. Amint a térképről is kitűnik, egyes mezővárosokban (Pécsvárad, Mohács) ezeknek az iparosoknak is bizonyos koncentrációja tapasztalható. Pécs környéke fehér folt, ami azzal is magyarázható, hogy Pécsett magában sok iparos él, akik a környéken is dolgoznak. Ebben a városban már 1752-ben 21 kőműves, 2 építőmester és 7 ács működött. Nem írtak össze kőművest egyáltalán a Duna-Dráva szögletében és a megye délnyugati sarkában. Az utóbbi területen a Szentlőrinci járás déli részén viszont néhány faluban sok ács tömörült. Hat „lignarius" lakott Kiasszonyfán, mellette, Tésenyben kettő, Baksán (ami kőműves központnak számítatott 4 „murarius"-ával) egy ácsmester dolgozott, Tengeriben pedig két úgynevezett „parasztács". A déli szomszédfaluban, Egerszegen ugyancsak parasztácsokat jegyeztek föl. Tőlük két faluval nyugatabbra fekszik az ormánsági Mónosokor, róla azt írták: ,,£éhes mesteremberek itt nincsenek, ács azonban annyi van, ahány paraszt. Ez a falucsoport a faépítkezés legnagyobb arányát képviselő Szentlőrinci- és Siklósi járás határvidékén fekszik, pontosabban a drávai síkság nyugat-ormánsági része és a somogyi megyehatár övezetének falvai közt. Minden bizonnyal kétirányú összefüggés van a helyi faépítkezés és az ácsok „összpontosulása" között. Altalános benyomásunk az építőiparosok összeírásával kapcsolatban az, hogy ilyen mértékű faépítkezés mellett nagyon alacsony az ácsok száma. És ez nem a Descriptio hiányossága lehet. Inkább magyarázható azzal a ténnyel, hogy az építkezésben nagy részt vállalhattak a molnárok és a faragáshoz értő földművesek, akik a robotban végzett munkák során is sok csínját-bínját eltanulták az építőszakmának. Nem kevésbé hanyagolható el az elérhető távolságban lévő „építőkőzpontok" szerepe, amelyek kész építőelemekkel látták el a falvakat. Jelentőségükre GUNDA Béla hívta föl a figyelmet, aki legutóbb a rájuk vonatkozó kárpát-medencei adatokat is összegezte. Az ő kutatásaiból tudjuk, hogy a Drávántúlról kész épületeket (kamrákat, disznóólakat) hoztak át szétszedett állapotban. A kifaragott építőanya1

°2 Néprajzi Múzeum Adattára I. 2918. Gyűjtötte SZILÁGYI Miklós. 103 Kossuth u. 28., az Országos Műemléki Felügyelőség falukutatási anyaga. - Ez esetben természetesen lehetséges, hogy a kémény nem egyidős az évszámmal. 1

°4 Lásd részletesebben KNÉZY Judit 1984. 158. 1

°5 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Történeti Adattára (SzNMAH) 285, RASSY Tibor gyűjtése. 106 Beremenden és Majson több kőművest („murarii") jeleznek, de személyenként nem sorolják föl őket, valójában tehát a kőművesek tényleges száma több 49-nél. I. 104, 122. 107 KOPASZ Gábor 1971. 169. 108

1. 317. Szekereket is készítenek, Mónosokor és Téseny a 18. században meg is maradtafaépltkezés mellett. 1

°e GUNDA Béla 1954. 79; GUNDA Béla 1986. 81-89. V. ö. BAKÓ Ferenc 1967. 169.: faházkészftő háziipar Váraszón.