Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Baranya megye természeti, politikai, helyrajzi leírása 1785-1786-ban
toznak, Sellye mezővárossal egyetemben^ A Szóchényi-féle leírás helységneveit azonosítottuk, és térképre vetítettük. A leírás kérdőpontjai közül legtöbb a jobbágyok helyzetének megismerésére irányul. A 9. kérdéscsoport 1-166. pontja De RustÁciscimen foglalkozik a parasztokkal. 59 Számunkra azok a kérdések érdekesek, amelyek a házak anyagával függnek össze. Három ilyen kérdés van: aj Qu alesDome*inhabitant? 'ex quh bus Materialibus stmctus?(Milyen házakban laknak? Milyen anyagokból épültek?) b) Si ex lignis, curnon Benignis Resolutionibus Regiisconfomiäer?{Ha\äból, miért nem a kegyes királyi rendeleteknek megfelelően?) c) Materialia ubi? quopretio emunt?(Az anyagot hol, mennyiért veszik?). A fenti kérdésekre 350 településről ismerjük a válaszokat. Szabadszentkirály mezővárosa kivétel, ugyanis a kérdések parasztok házaira vonatkoznak, Szentkirály lakói pedig, amint írják, valamennyien kuriális és birtokos nemesek. Itt a De Rusticisfejezet üresen maradt. A településhálózat teljes ábrázolása érdekében azonban jelöltük a térképen, a leírásban nem szereplő Péccsel együtt, így jött ki a 352-es helységszám. Ezen kívül egyes kérdések, az építkezés lehetőségeire és körülményeire, pontosabban a falu fekvésére, erdeire, a családok szerkezetére és az iparosokra vonatkoznak. A kérdésekre adott válaszok korrektek, azt mondhatjuk, hogy hiánytalanok. Eltérés mutatkozik azonban a megfogalmazás módjában, némelyik túl általános, valóban csak a falanyagok milyenségéről tájékoztat. Mások azonban részletesebbek, kitérnek az épület szerkezetére, a fedélre és a kéményre is. A Szentlőrinci és a Pécsi járás községeiben gyakran találkozunk a kővetkezőkhöz hasonló sommás felelettel: „Legtöbben a kegyes rezoluciónak megfelelő házakban laktak, mindazonáltal a régieket sövényből építették; amikor pedig szükség mutatkozik arra, hogy új házat építsenek, ebben az ismert kegyes királyi rendeletekhez alkalmazkodnak." (Tudniillik szilárd anyagból építkeznek - Rugásd, Szentlőrinci járás. ) Ezzel szemben például Siklósról kiderül, hogy 495 háza van, közülük 1 első és 14 másodosztályú, a többség harmadosztályú. Az első és másodosztályú épületek részben szilárd (kő- és tégla) anyagokból, részben vegyes nyersanyagokból állnak. A vegyes megjelölés valószínűleg kővel kevert vályog falat takar, miként ez a 18-19. századból fönnmaradt épületeknél ma is jól megfigyelhető. A régi házak vertfalúak, de még több a sövény. Arra nézve, hogy milyen lehetett az „elsőosztályú" lakóépület, összehasonlításul megnéztük a helybéli Horthner József pintérmester 1777-es vagyonbecslését. A jómódú tulajdonos 18 öl (1 bécsi öl 189,6 cm) hosszú háza magában foglal két szobát, egy konyhát, egy műhelyt, egy szint, egy istállót és egy kamrát, alatta 57 Az egykori Szigeti járást 1950-ben csatolták Baranyához. BABICS András 1958. 117. 58 A térképre szükségünk van az általunk vizsgált jelenségek elterjedésének megfigyeléséhez, de a térkép önmagában is fontos, mert nincs a megyének enől az időszakról minden települést ábrázoló nyomtatott térképe. A térkép tervezéséhez, a települések helyének meghatározásához fölhasználtam a következő munkákat: PESTI János 1982.; RÚZSÁS Lajos 1964.; FELHŐ Ibolya 1970.; REUTER Camilló 1974.; VÁLYI András 1797-1799.; CSÁNKI Dezső 1894. II.; GYÖRFFY György 1966.; FÉNYES Elek 1836.; FÉNYES Elek 1851.; ZENTAI János 1978.; Magyarország helységnévtára 1882., 1913., valamint a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának munkatérképét és még egyéb tanulmányok adatait. 59 A megválaszolandó kérdések száma járásonként különbözik, a Szentlőrinci járásban pl. 116ezt közli TABA István latinul és magyarul: TABA István 1975. 190-196., a Siklósi járásban azonban 166. 60 A kérdésekre adott válaszok sorszámát azért nem közöltük, mert ezek járásonként eltérnek, a Hegyháti járásban 57-59., a Szentlőrinciben 73-75., a Siklósiban 106-108. pontok. A Baranyavári járásban például a válaszokat nem számozták, a legtöbb helyen a 3 kérdésre adott feleletet összevonták. 61 I. kötet 192. V. ö. Mária Terézia 1772-ben kiadott, 1776-ban megerősített rendeletével! 62 Hl. 25.
