Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Baranya megye természeti, politikai, helyrajzi leírása 1785-1786-ban

Physteo Politico Topog raphlcacomltatus Baranyensls 1785-1786-ban készült, helyiségenként foglalkozik a parasztok házával, mégpedig úgy, hogy határt von a királyi rendelkezés (1772) előtti és utáni építkezésben. Baranya megye természeti, politikai, helyrajzi leírása 1785-1786-ban A Descriptio II. József felvilágosult gazdaságpolitikája jegyében született, amely magában foglalja a birodalom állapotának föltárását, és a parasztok - azaz az adózók - helyzetének javítását is. Baranya megye leírása gróf SZÉCHÉNYI Ferenc, a Pécsi Kerület főigazgatója. Tolna és Somogy megye főispánja, a Nemzeti Múzeum alapítója rendeletére készült el. Baranya megyének ekkor hat járása van: a Pécsi-, a Mohácsi-, a Baranyavári-, a Siklósi-, a Szentlőrinci- és a Hegyháti (vagy Hegyentúli-) járás. A „Leírás" kiterjed a járások általános jellemzésére, majd kérdőpontok alapján helységenként 13 kérdéskört vizsgál: foglalkozik a község, illetve mezőváros általános bemutatásával, az egyházzal, a mágnásokkal és nemesekkel, a kiváltságosokkal, az iparosokkal, a kereskedelemmel, a szabadosokkal, a katonasággal, a parasztokkal, a vidékiekkel és idegenekkel, a zsidókkal, a cigányokkal és a koldusokkal. Terjedelme 1653 folio, vagyis 3306 oldal, 4 kötetbe foglalva. Az összeírásban a megye 351 helységgel szerepel, közte 8 mezőváros (Dárda, Boly, Siklós, Mohács, Pécsvárad, Mágocs, Ráckozár, Szabadszentkirály). Pécs, ekkor már szabadkirályi város (1780-tól), kívül maradt a leíráson. 1773-ban Baranyának a Lexicon Locorum szerint 351 helysége volt. 1822-ben Pécsen kívül 11 mezővárost és 340 falut számláttak össze. Baranya 1785-ben magában foglalja a belső Drávaszöget, több egykori Tolna megyei helységet, viszont a Szigetvári járás falvai Somogyhoz tar50 Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Fol. Lat. 289. A forrás elemzését 1986-ban az eredeti anyag alapján végeztem, a tanulmányt 1987-ben írtam. Ekkor még nem látszott lehetőség a szövegrészek közlésére. Ennek a feltételei 1988-ban teremtődtek meg. 1989-ben SOÓS István KENÉZ Győzővel konzultálva el készítette a parasztházakról szóló válaszok hiteles fordítását, (gy tehát a most közre bocsátott anyag kétszeresen ellenőrzött. - A „Baranyensis" és „Baranyiensis" váltakozva szerepel. 51 A határozat Tolna és Somogy megyékre is kiterjedt, de eddigi tudomásunk szerint ezekben a megyékben nem készült el. 52 A Descriptio hoz hasonló részletességű, minden települést magában foglaló megyei leírást eddig nem ismerünk. Ez a Széchényi-féle anyag is nagyrészt föltáratlan. Egyik járását földolgozta TABA István A szentlőrinci járás falusi társadalma és gazdasági élete II. Józsefkorábancímmel. 1975. 129-230. 53 Lexicon Locorum RegniHungáriáé Populosorum Anno 1773 offíchse confectum. Bp. 1920. Idézi FELHŐ Ibolya 1970. 68. « STRÁZSAY János 1823. 32. 55 A Drávaszög 33 faluja a trianoni határrendezések során Jugoszláviához került. BABICS András 1958. 109. 56 A törökök kiűzése után 25 éven keresztül (1695-től 1720-ig) folyt Baranya és Tolna megye határpere, melynek során 26 korábban Tolna megyei helység Baranyához került. HOLUB József 1959. 151-164.