Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK
Gabonatartó ládák (hombárok, szuszékok) Az összeírás jellegéből adódóan a listára elsősorban az éghető gabonatároló építményeket vették fel, de ide sorolták azokat a nagyméretű, rendszerint (tölgyfa)deszkából készült ládákat is [hombár, hambár vagy szuszék néven szerepeltek), melyek épületekben vagy valamilyen fedett helyen álltak. Mivel elég sok adatot sikerült róluk is öszszegyűjtenünk, érdemes ezeket is megvizsgálnunk. A ládák nevének megyebeli elterjedése érdekes képet mutat (lásd a 8.sz. térképet!) : az északkeleti részen és a Rétközben szinte kizárólag a szuszék elnevezés dominált; a Nyírség közepétől délre, a Tímár—Pazony—Piricse vonaltól nyugatra hombár névvel jelölték azokat. A ládák űrmérete általában 10 és 20 köböl között mozgott, de Tímáron összeírtak 40, Madán pedig 60 köblös hombárt is. Néhány településen együttesen fordult elő a szuszék és a hombár elnevezés, mintegy egymás szinonimájaként. Úgy tűnik, a terminus nem függ össze a ládák űrméretével: Keresztúton pl. összeírtak kisebb befogadóképességű, 16 köböl űrtartalmú hombárt és nagyobb, 19 köblös szuszékot is; Keresztúton néhány esetben, Patronén pedig mindig „hombár vagy szuszék" párhuzamos megnevezést használtak 107 . A hombárok elhelyezéséhez vagy már meglévő épületek helyiségeit használták, vagy pedig külön fedelet emeltek föléjük. Épületeken belül legtöbbször kamarákban, nagyobb birtokosoknál granáriumokban ínak össze gabontartó hombárokat, egy helyen néha többet is (Komoron pl. egy kamrában négyet). A ház alatt és a ház gátorjában talált hombárok vagy szuszékok a tornácon összeírtakhoz hasonlóan állhattak (Balmazújvároson egy helyen az ,,ámbitus alatt" öt is). Néhány településen csűrökben lévő hombárokat is feljegyeztek, de legtöbb helyen színekben tartották azokat. Megesett, hogy a szekérszínt készítették egy kicsit nagyobbra, hogy oda beférjenek az ,,élettartó hombárok" is (Kállósemjén, Kopócsapáti), de Geszteréden pl. a ház végéhez toldottak egy színt, melyben két hombárt találtak az összeírok. Nagykállóban külön hombártartó színeket, Komoróban és Tuzséron szúszékfedő ereszeket is feljegyeztek. A szárazmalmok egy részében is találtak hombárokat vagy szuszékokat, ám itt még más kisebb gabonatároló edényeket, néhány véka űrtartalmú vámtartó hordókat is listára vettek (5 helységben: Nyíregyházán, Pazonyban, Pátrohán, Püspökladányban és Veresmarton). Gabonatároló színek A hombártartó színekhez hasonlóak lehettek a Bújon, Pazonyban, Dadán és Kenézlőn összeírt szemtartó színek is, bár bennük nem írtak fel hombárokat (mivel azok nem tartoztak az épületek szorosan vett alkotórészei közé, nem is kelettőket számbavenni). Bújon kis alapterületű (2x2, 3x3 öl), nád- vagy paticsfallal készült, nádtetős szemtartó színeket jegyeztek fel, s Kenézlőn is több paticsfalú, ágasokon álló, többségében hitvány, avult, zsúp- és nádtetős épületeket találtak. A Rakamazon összeírt élet fészer vagy a Gáván feljegyzett három gabonás szín (utóbbi helyen két tölgyfa Adataink tehát nem teljesen támasztják alá FUZES Endre azon megállapítását, hogy azokban az alföldi községekben, ahol a két terminus egymás mellett él, „a nagyobb méretű láda neve hombár, a kisebbé szuszék." - FÜZES E. 1984. 53.
