Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK
Szénatárolók Összeírásunkban igen sokféle néven szerepelnek a széna tárolására szolgáló építmények: leginkább a szénás ól megnevezés volt elterjedve a megye északkeleti részén, de szénás, szénás szín, szénatartó, szénarakodó, szénafélszer, szénás eresz, szénaraktár és szénamagazin változatot is feljegyeztek (lásd a 6.sz. térképet!). Egyetlen adatunk van Kopócsapátiból, ahol „kis széna tartó abora" égett meg 1844-ben. Sop elnevezés a megye északi részén egymás mellett fekvő három településen, Balsán, Ó- és Újvencsellőn bukkant fel. Az, hogy a szénatároló építmények viszonylag kis területre koncentrálódtak, nem jelenti azt, hogy másutt nem volt jelentős a szénatermelés. Tudott dolog, hogy a Rétközből igen nagy mennyiségben szállítottak más vidékekre is szénát 95 , s az épületösszeíráshoz csatolt terménylisták is hatalmas mennyiségű szénáról tudósítanak bennünket. Arról lehet szó, hogy míg a megye említett északkeleti és északi részein a mikroklíma és a szomszédos területek építőgyakorlatának hatására épületekben vagy legalább is tető alatt tárolták a télre szükséges szálastakarmányt, addig a megye középső és déli, szárazabb részein a szabadban nagyméretű kazlakban, a nagybirtokokon szérűs- vagy csűröskertekben, kétbeltelkes településeken az ólaskertekben sorakoztak egymás mellett a boglyák, kalangyák, kazlak. Itt azonban nem feladatunk a széna szabadban való tárolási módjainak elemzése. Az adatok azt mutatják, hogy az adófizetők a széna tárolására elsősorban Szabolcs megye északkeleti részén emeltek épületeket; a megye más részein elszórtan található szénarakodóra, szénaraktárra vagy szénamagazinokra utaló feljegyzések valamennyien nagybirtokokon épült tárolókra vonatkoznak. Kivétel ez alól a sop, amely vagy a Zempléni-hegységben használt épület (és szó) átvétele 96 , vagy az Újvencsellőre a XVIII. században betelepített németek révén terjedt el a másik két településen is. Sajnos, sem Ó-, sem Újvencsellőről nincsenek információink arra, hogy az ezen a néven összeírt építmények hogyan néztek ki és mi volt a funkciójuk. Óvencsellőn két féltelkes, Újvencsellőn pedig egy féltelkes jobbágynak és egy zsellérnek jegyezték fel egyéb épületei mellett a kis sopját is. Balsán Dankó János „polyvását avagy sopját" írták össze, ami éppen hogy nem széna tárolására szolgáló építményt jelöl. A Nagymadán összeírt „törekes vagy szénás ól" egy másik, alább tárgyalandó épületfajtával való rokonságra utalhat, s az előbbi adattal együtt az ilyen épületek vegyescélú hasznosításának lehetőségét is felveti. Az összeírásban inkább csak a szénatartók megnevezésére, nem pedig azok anyagára, szerkezetére találtunk adatokat. Néhány épületről feljegyezték, hogy azok náddal ill. szalmával fedettek, s az adózóknál számbavett szénatartók csekély értéke arra utal, hogy kisebb méretű, igénytelenebb kivitelezésű építményfajtákról lehetett szó. A nagyobb birtokosok szénamagazi n\a\nak méretei (Csegén egy 11 öles padlástalan vagy Tégláson egy 52 öl hosszú szénamagazin) arra mutatnak, hogy igen nagy mennyiségű takarmány tárolását oldották meg általuk. Tégláson 60 szekér széna és 70 szekér bükköny volt benne az összeírás idején. Egyedül Nyírbaktárói vannak közelebbi adataink egy ilyen épületről: gróf Dégenfeld Imrének a csűröskertjében egy 10 öl hosszú, 3 öl szélességű, tölgyfa szulápokon álló, új nádfedelű, az alján 6 sor zsin95 PALÁDI-K. A. 1979. 82. 96 PALÁDI-K. A. 1979. 462-464.
