Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
IPARI ÉPÜLETEK
1—4 vámot tartó, tölgyfából készült hordót is összeírtak (Püspökladányban „Egy hordó vám életnek"; Pátrohán „vámtartó két fa abrontsos Záros hordókkal"). Űrméretűkről csak Pazonyból van adatunk: itt egy 5 köblös és egy 6 vékás vámos hordóról esett említés. A malomház egyéb berendezési tárgyai közül megemlíthetjük még a vám kivételére szolgáló vékást is (ezzel öntötték fel a garatba a megőrlendő gabonát is), mely néha nem is vékás, hanem csak félvékás, pl. Püspökladányban „egéssz új fél véká"-t írtak össze, Nyíregyháza—Újteleken pedig „két vasas Tölgy fa véká"-t vettek számba. Pazonyban jegyeztek fel egy szárazmalomban lisztesládát. OLAJÜTŐK A szárazmalmokhoz csatolták leggyakrabban a forrásainkban szereplő olajütő berendezéseket, hiszen meghajtásuk azonos módon történt, ám egyedül, külön épületben is állhattak. Az összeírás a megyében közel 100 egyedül álló vagy malomhoz kapcsolt olajütőről (sajtó, olajsajtó, olaj ütő sajtó, olaj sajtó masina, olaj erő mü, olaj malom, repcét őrlő olajos malom stb. néven is szerepelnek) tett említést, ám ez nem teljes szám, hiszen a nemesek számára, akiknek a kezén a legtöbb malom és olajütő volt, nem volt kötelező az összeírás. Egy—egy településen több olajütő is működött (Demecserben és Kéken pl. 5 is). Az ún. kettősmalmok közül többen az egyik rész volt a lisztet őrlő, a másik az olajütő. Igy Tiszanagyfaluban Bekény Benedek javai között szerepelt „egy kettős malom 11 öles malom házzal, mellynek egyike olaj ütő másika tisztelő" 1800 frt értékben; Püspökladányban Szilágyi Bálint „újonnan épült lisztet és reptzét őrölő olajos malmának meg betsülése" során 450 frt értéket állapítottak meg. Nagykállóban Kállay Péternek „a' pitiés malom mellett fekvő olaj ütő malmát" a következőképpen írták össze: ,,A' malom ház egésszen patitsból, jó szulápokkal s meregjékkel, nád tetőre újjant építve" 4 öl széles és 7 öl hosszúságú. ,,Ahoz ragasztva a' malom keringője hasonlóul újj nád tetővel öszves értéke 2500 frt." Nagyhalászon Nemes Laskay Bálintné „két kőre, t.i. Lisztre és napraforgó hajalóra" járó malmát írták össze. Az adatok szerint területünkön repcéből, napraforgóból és lenmagból sajtoltak olajat. A sajtolás munkamenetét itt részletesen nem taglaljuk (mások már megtették azt 150 ), csupán a szárazmalmokhoz kapcsolódó ill. ugyanazon a meghajtási elven működő (kerengősátras — malomházas) olajütők szerkezetének vázolására vállalkozhatunk, mivel forrásaink csak ezekre tartalmaznak adatokat. A keringősátor szerkezetét a szárazmalmoknál tárgyaltuk, s az olajütőknél használatosak is hasonlóak voltak. Hozzájuk itt is malomház csatlakozott, azzal a különbséggel, hogy itt a malomházak többnyire szilárd fallal és nagyobb méretűekre épültek, hiszen sokkal több berendezési tárgyat foglaltak magukba, mint a csupán lisztőrlésre vagy kásadarálásra szolgáló szárazmalmok. Gáván a Jászói Prépostság birtokában lévő olajütő leírása a következő: „1. A Massinánál levő olaj ház sár fallal, Zsúp fedőlékel, fa kéményel, egy szoba pitvar kamarával, egy fedél alat, fa keményei, az egész padlással" 5 öl hosszú és 3 öl széles, 250 frt. értékben. „2. Ugyan ot olaj ütő masina két keringőre, két fedőlek alatt, 150 BALOGH I. 1937., NAGY Gy. 1959.