Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

LAKÓHÁZAK

LAKÓHAZAK KEZDETLEGES LAKÓÉPÍTMÉNYEK (VEREMHÁZAK) A néprajzi szakirodalom igen behatóan foglalkozott a földbe mélyített lakóházak Szabolcs megyei elterjedésével, építésük módozataival, megjelenésükkel

16

. Itt a forrásainkban szereplő ilyen jellegű épületekről szóló adatokat mutatjuk be, de általuk a fenti tanulmányokból leszűrhető tanulságokkal némileg ellentétes következtetéseket fogalmazhatunk meg. Adatainkban a kunyhó, kunyhó ház néven szereplő lakóépületek 8 településen bukkantak fel. A helységek zömében csupán 1—2 ilyen épületet vettek fel a listára (Pap, Ófehértó, Magy, Eperjeske, Kék, Bogdány). Közülük Bogdányban Nagy Károly „újj magyar" kunyhója egyértelműen cigánycsalád lakhelyét jelöli; Balkányban Gemsy Lajos birtokán két cselédkunyhót és két „tagkerülő"-kunyhót írtak össze; ez utóbbiak a becsült értékük szerint (200—200 frt) nem olyanok lehettek, mint a fentebb említett, 5 forintra becsült cigánykunyhó. Bár anyagukat nem írták össze, feltételezzük, hogy a Lúgoson számbavett téglafalú, kőkéményes, 2 szobás putrihoz hasonló épületek voltak. Legtöbb kunyhót (szám szerint tízet) Acsádon vettek lajstromba. A listán szereplő sorszámuk szerint vizsgálva őket bizonyos tömörülés figyelhető meg náluk, amiből arra következtettünk, hogy kisebb csoportokban, az azonos társadalmi helyzetű családok lakóhelye szerint álltak a településen. Bár itt írták össze a legtöbb kunyhót, az összes ház közötti (262) arányuk nem volt számottevő. Néhány más településen is számbavettek földbe süllyesztett lakóépületeket: Beszterecen Horváth Ferenc föld alatti házának felső részét értékelték 5 frt-ra, Eperjeskén földházró\, Tiszalökön a Nyíregyházára vezető út mellett álló kocsmáról (,,mely névvel fö/dházmk neveztetik") emlékeztek meg az összeírok. Bizonyára az ebbe a típusba sorolható lakóépületek közé tartozott az Óvencsellőn számbavett két ,,zselléri viskó" és a Kéken összeírt négy „alacsony szabájozatú", „alatsony állású", 20 és 35 forint közötti összegekre becsült épület is. Külön kell szólnunk az ún. bogárhátú hazakról. Ezek faluk egy részével már a föld felszíne fölé emelkedtek, de padlásuk még nem volt

17

. Acsádon, Bogdányban, Kiskállóban, Őrladányban, Tardoson és Tason vettek számba belőlük 1—2 darabot, ami szintén nem volt jelentős a települések összes lakóépületéhez viszonyítva. A szakirodalomban igen nagy jelentőséget tulajdonítottak egyes kutatók a primitív formának tekintett földházaknak, s számukat is jelentősre becsülték minden idő16 KISS L. 1936., DÁM L. 1981., DÁM L. 1982. 17 KISS L. 1922. 221.